Aminél még eddig nem találtam teljesebb, konkrétabb, következetesebb írást 3 hét

Január 15.

Jézus tanításának alapgondolata; a közvetlen párbeszéd helyreállítása az ember — isten fia — és a teremtő isten között.

1

Azt kérdezitek, hogy mi a leglényegesebb Jézus jellemében? Azt felelem, hogy az emberi szellem nagyságába vetett hite[1]. Ő látta az emberekben Isten tükörképét, tükröződését, és ezért szerette az embert, bárki is légyen, bármilyenek legyenek az életfeltételei, természete. Jézus az emberekre olyan, az anyagi burkon áthatoló tekintettel, látásmóddal nézett, melyben a test eltűnt. Ő megszemlélte a gazdag öltözetein, és a szegény rongyain keresztül az ember belsejét; és ott a tudatlanság sötétségét, a bűn foltjait. Ő megtalálta az erő, és a tökéletesség csíráit, melyek képesek a szellem, és a halhatatlan természet folyamatos fejlesztésére. A legmélyebbre süllyedt, züllött emberben is látta a lényeget, amely képes a fény angyalává változtatni. Sőt mi több: tisztában volt azzal, hogy őbenne válójában nincs semmi olyan, amit ne érhetne el minden ember. Channing.

2

A nép számára ugyanúgy, mint az egyén számára az előítélettől való megszabadulás nem csökkenti az erkölcsi akadályokat, csak a durvább életvezetést behelyettesíti az emelkedettebbel. Sok szegény lélek ebben a cserében elveszíti saját támaszát. De ebben nincs semmi rossz, vagy veszélyes. Ez csak fejlődés. A gyermeknek is meg kell tanulnia egyedül járnia. Először az az ember, aki elveszítette megszokott babonáját, elveszettnek, otthontalannak érzi magát. De ez a külső támasz elvonás kényszeríti őt önmagába, és pont ezzel erősíti meg őt. Ő megtapasztalja isten közvetlenségét; nem könyvből olvas, hanem saját lelkéből a tanítás értelmét, és az ő kis szentélye kitágul egészen az égi boltozat hatalmas templomáig. Emerson

3

Isten megismerése történhet vagy az értelem, vagy a szellem /a lélek/ által a bizalomra /a szív-lélekre/ támaszkodva. Az értelmi megismerés nem megbízható és veszélyes hibáknak kitett; a szellemi megismerés pedig csak isten azon tulajdonságait írja le, melyek az erkölcsös tettekhez szükségesek. Az ilyen hit természetes és természetfeletti. Kant

4

Ne csak a szellemi életet keressétek, hanem törekedjetek arra, ami a szellemi feletti.

Thoreau

@

Félj mindentől, ami közéd és istened — szellemed, mely a te lelkedben él — közé kerül!

Január 16.

A legfőbb oka a rossz életfelfogásnak — a hamis hit.

1

Az ember élete abból áll, hogy életében eljusson az értelmetlen dolgoktól az értelmesig. Ennek érdekében két dolgot kell tennie:
1. Lássa meg mindenben az élet értelmetlenségének a jelentőségét, és ne fordítsa el róla a figyelmét..;
2. Felismerje minden gondoskodásban a végső élet értelmét.
Felismerve az összes értelmetlenséget, és az ebből eredő állandó veszélyeztetését az életnek, az ember önkéntelenül is elfordul tőle; a másik oldalon, világosan felismerve az értelmes élet lehetőségeit, az ember akaratlanul is vonzódik felé. Tehát nem a tudatlanság bűnének a rejtegetése, hanem a tudatos élet üdvének teljes megvilágításba helyezése kellene, hogy feladata legyen minden az emberiséget tanítónak.
Nos, itt van Mózes trónja, melyet mindig azok igyekeznek elfoglalni, akik nem a fényre törnek, mivel a szándékuk bűnös; ezért is mutatkoznak tanítóként, és nemcsak hogy ara nem törekednek, hogy rámutassanak a pillanatnyi élet esztelenségeire, az élet értelmére, és arra, milyennek kellene lennie, hanem ellenkezőleg igyekeznek elrejteni az elmúlt életforma ostobaságait és aláásni a bizalmat egy olyan értelmes életformában, amilyen szükségszerű. Ezekkel a célokkal létezik és működtetik a rendőrséget is, a hadsereget is, a büntető törvényeket is, a börtönöket is, a menhelyeket a gyerekek, és a szegényházakat az öregek számára is, a nevelőotthonokat is, a nyilvános házakat is, a bolondokházát is, a korházakat is, a biztosító társaságokat is, az összes kötelezően felállított erőszakra összegyűjtött anyagi eszközöket is, a tanulmányi intézményeket is, a fiatalkorú bűnözők intézményeit is, és még sok mást is. Végzetes módon ezek közül minden intézmény, a bűn titkolásán kívül, új kegyetlenséget hoz létre és feltartóztathatatlanul növekszik az a szörnyűség, amit megsemmisíteni szándékozott, mint a hólabda. Ha csak, annak az erőfeszítésnek — melyet felhasználnak ennek működtetésére azzal a céllal, hogy elrejtsék a rosszat, és csak a bűnt növelik, — az egy ezredrészét fordítanák annak az ellenkezőjére, aminek leplezésére ezeket az intézmények szolgálnak, a baj, mely nyilvánvalóvá lett számunkra, gyorsan megsemmisülne.

2

Mi kötelesek vagyunk teljes odaadással viszonyulni a közélet dolgaihoz, készen kell állnunk a véleményünk megváltoztatására, elutasítani a régi nézeteket és elsajátítani az újakat. El kell dobnunk az előítéleteket, és teljesen szabad értelemmel kell véleményt alkotnunk. A hajós, aki mindig ugyanazokat a vitorlákat húzza fel tekintet nélkül a változó széljárásra sose éri el a saját kikötőjét. Jordzs Henri

3

A dolgozók és a kizsákmányolóik annak érdekében, hogy javítsák a viszonyukat, fel kell hagyniuk a régi Mózesi törvénnyel — "a szemet, szemért és a fogat fogért" — és bevezetni az életbe a szeretet törvényét — „tedd azt mássokkal, amit szeretnél, hogy mások veled tegyenek”.            Ljüszi Malori

4

Semmilyen erőszakos újítás nem változtatja meg a bűnt addig, amíg az emberek olyanok maradnak, amilyenek, ezért a rossz helyreállását az életforma megváltoztatásától nem várhatjuk, csak a jóindulat és az értelem elterjedésétől.

5

Krisztus tanításait érdemes nyíltan[2] és egyszerűen elfogadni, hogy világossá váljon az a szörnyű hazugság, amiben mi mindnyájan élünk, és amiben él mindenki közülünk.

@

A hamis vallástól való függőség — ez a legfőbb oka az emberek szegénységének.

Január 17.

Saját belső rendeltetésünket teljesítve, a lelkiismeretre hallgatva az ember akaratlanul is és ténylegesen is a közélet jobbítását szolgálja.

1

Nem szabad az embereket a külsőségektől jobban felszabadítani, mint ahogy belülről felszabadultak. Hercen

2

Az álmodozó gyakran jól meghatározza a jövőt, de nem akarja kivárni. A saját erőfeszítéseivel akarja megközelíteni azt. Amihez a természetben ezer év kell, ő saját életében akarja megvalósulva látni. Leszing

3

Saját súlyos helyzetükben feleslegesen miért kínozzák magukat? Jót akarnak, de nem tudják, hogyan érjék el. Tudják önök, hogy csak az, aki feláldozza életét, kaphatja meg azt? Isten nélkül semmit sem érhetnek el. Csak vergődtek a saját maguk által kitalált szenvedésekben, és mire mentek vele? Néhány elnyomót megsemmisítettetek — megjelentek mások, rosszabbak, mint a korábbiak. Megsemmisítettétek a rabszolgaság törvényeit, és helyette megkaptátok a vérségi törvényt, és a rabság új törvényeit. Ne higgyetek azoknak az embereknek, akik isten és közétek állnak, hogy árnyékukkal eltakarják előletek. Ezek az emberek rozsszándékúak. Mert csak istentől származhat a felszabadító erő, mert csak istentől ered az összekötő szeretet. Mit tehetne értetek egy ember, aki csak a saját gondolatait követi, és a saját akaratának szabályit? Még ha a szándéka jó is, és csak jót akar, mégiscsak a saját szándékából ad a kötelező erejű törvény helyett, saját gondolatát a szabályok helyett. Ezt teszi minden elnyomó. Nem kell pusztítani azért, hogy felcseréljük az egyik erőszakot a másikkal. A szabadság nem abban áll, hogy ez uralkodik és nem az, hanem abban, hogy senki sem uralkodik. Ott, ahol isten nem vezet, ember irányít. Isten királysága — igazságosság érvényesülése a fejekben, és könyörület a szívekben, ennek az alapja — a Krisztus által meghirdetett könyörületesség és igazságosság törvényébe vetett bizalom. Az igazságosság törvénye arra tanít, hogy mindnyájan egyenlők vagyunk a teremtő isten, és egyetlen tanítónk Krisztus előtt. A könyörületesség törvénye tanít a szeretetre, és egymás segítésére, mint egyazon teremtő gyermekeit, és egyazon tanító tanítványait.
Hogyha az emberek azt mondják nektek: "Előttünk még senki sem tudta, hogy mi az igazságosság; az igazságosság tőlünk, higgyetek nekünk, és mi megalkotjuk azt az igazságosságot, ami kielégít benneteket", — az ilyen emberek becsapnak benneteket, vagy ha őszintén ígérik nektek a szabadságot, maguk is tévedésben vannak, mert ők azt akarják, hogy ti ismerjétek el őket uraitoknak, és akkor a ti szabadságotok csak ezeknek az új uraknak a szolgálata lesz. Mondjátok nekik, hogy egy uratok van isten, és ti nem akartok mást, és isten megszabadít benneteket.

4

Jó lenne, ha a bölcsességnek olyan tulajdonsága volna, hogy átfolyhatna az egyik emberből, aki tele van vele, abba, akiben nincs, mint a gyapjún keresztül az egyik edényből a másikba, addig, amíg kiegyenlítődnek. De a baj az, hogy a más bölcsességének befogadásához mindenekelőtt saját tevékenység szükséges.

5

Ha jóra taníthatnád az embert és nem teszed azt — elveszítesz egy testvért. Kínai bölcsesség

@

Tedd meg a kötelességedet az életben, tökéletesítve és jobbítva a saját személyiségedet, és biztos lehetsz benne, hogy csak ezen az úton közreműködsz a leggyümölcsözőbb módon az általános lét jobbításán.

Január 18.

Megvilágosodott ember az, aki megtapasztalta saját küldetését az életben.

1

Tudós az, aki sokat tud a könyvekből; művelt az, aki elsajátította magának kora leg elterjedtebb tudását és gyakorlatát; felvilágosult az, aki megértette saját életének értelmét.

2

Amióta létezik emberiség, mindig minden nemzetségben voltak tanítók, akik összeállították mindazt a tudást, amire az embernek szüksége van. A tudást, ami arra tanított, hogy miben áll a küldetésünk, és ezért az igazi java minden embernek és az emberiségnek. És csak ennek a tudásnak az ismeretében lehet véleményt alkotni minden más ismeretről.
A tudományok tárgyai végtelenek, és annak a tudása nélkül, hogy mi az ember küldetése, és mi válik az emberek javára, nincs lehetőség ebből a végtelen mennyiségű anyagból választani, és éppen ezért enélkül a tudás nélkül az összes tudással és szakértelemmel való foglalkozás, mint ahogy napjainkban, a keresztény világban is megtörtént — tartalmatlan és ártó foglalatossággá válik.

3

Egyetlen magyarázata ennek az értelmetlen életnek, — ellentétes minden idők legjobb embereinek tudásával — amit a mai emberek csinálnak abban áll, hogy a fiatálságot éppen a legnehezebb dolgokra tanítsák: az égitestek elhelyezkedésére, a föld évmilliókkal ezelőtti állapotára, az élet keletkezésére, és így tovább.. Csak arra az egyre nem tanítják meg, amire mindig mindenkinek szüksége van, hogy mi az emberi élet értelme, hogyan kell leélni, mit gondoltak erről a kérdésről, és hogy oldották meg a múlt bölcs emberei. A mi világunkban nemhogy nem tanítják ezt a fiatal nemzedéknek, hanem e helyett azt tanítják — isten törvényei néven, — ami a legnyilvánvalóbb képtelenségek, melyekben még a tanítóik sem hisznek. Mindenhova, az életünk építményeinek alapjába kövek helyett levegővel telt buborékokat raknak. Miért is ne dőlne össze ez az építmény?

4

A mai idők legelterjedtebb jelenségei — az a látvány, hogy magukat tudósoknak, művelteknek és felvilágosultaknak tekintő emberek, rengeteg szükségtelen dolgot tudva, megrekedve a legmélyebb tudatlanságban, nem hogy nem tudják saját életük értelmét, de még büszkék is erre a tudatlanságukra. És ellenkezőleg, nem kevésbé általános jelenséggel találkozunk a kevésbé művelt, és műveletlen emberek között, akik semmit sem tudnak a kémiai periodikus táblázatról, parallaxiáról és a rádium tulajdonságairól, mégis teljesen megvilágosodottak — életük értelmének ismerőivel — és nem büszkélkednek vele. És hány azzá válni vágyakozó látszólagos felvilágosodott ember, akik határtalan önhittel dolgoznak saját megingathatatlan tudatlanságukon.

@

A tudományban csak egyre van szükség — arra a tudásra, hogy hogyan kell élni az embernek. És ez a tudás elérhető mindenki számára.

Január 19.

A közösségi élet csak önkéntes lemondással jobbítható meg.

1

Azt mondják: egy fecske nem csinál tavaszt. Ez igaz, de ne repüljön az a fecske, amelyik érzi a tavaszt, hanem várjon? Ha így várna minden rügy és fű tavasz sohasem lenne. Ugyan így nekünk is isten országának építésénél nem kell gondolnunk arra, első vagyok-e, vagy az ezredik fecske.

2

Az ég és a föld örök. Azért örökkévalók, mert nem önmagukért vannak. Ezért örökkévalók. Épp így a szent férfi lemond magáról, és ezáltal örökkévalóvá válik. Halhatatlanná válva, ő hatalmassá is válik, és megteszi mindazt, amit meg kell neki tennie. Lao Ce

3

A magán és a közéletben egy az elfogadott szabály: meg akarod jobbítani az életet, legyél kész átadni magad neki /bízd rá magad/.

4

Attól az időtől kezdve; mióta a népek jelre várnak azért, hogy elkezdjék a Földön az eddig még nem látott hatalmas harcot a jó és a rossz között; amikor már a földnek minden részén hallatszik már a csendes menydörgések; amikor az emberek már érzik, hogy közel az az idő, amikor összecsap egymással a két sereg — isten serege és a sátán serege — és hogy a jövő emberiség sorsa, ettől az ütközettől függ — felszabadulása, vagy leigázása —, ebben az ünnepélyes időszakban arra kell elsősorban emlékezni, hogy katonai rangot kiérdemelni isten seregében csak a vezér követésével lehet, hasonlóvá válva a szegényekkel, azért, hogy megmenthessük az embereket: lemondva mindenről, nem rendelkezni a hellyel, ahová lehajtsuk a fejünket, hogy el ne kényelmesedjünk, hogy meglegyen annak a teljes lehetősége, hogy ma itt, holnap ott, ott lehessen bárhol ahol éppen a veszedelem, ahol a harc folyik, és a halottakra bízni a halottak eltemetését. Kik a halottak — akik megterhelik magukat múló vesződséggel, és anyagi dolgok miatt szorgoskodnak, nem tudván még csak azt sem, hogy bennük van lélek, mely szabadságot követel. Élni — azt jelenti harcolni, azt jelenti meghalni valamiért, csak így valósulhat meg a végső felszabadulás. Lamene

5

Az ember tökéletesedésének mértéke az ő személyiségétől való megszabadulásával mérhető. Minnél jobban megszabadul a saját személyiségétől, annál inkább tökéletesebb.

@

Hiábavaló minden kísérlet az élet megjobbítására lemondás [áldozat] nélkül. Az ilyen kísérletek csak hátráltatják a jobbítás lehetőségét.

Január 20.

Halál és születés — a két határ. E két vég között valami ugyanaz.

1

Ha belegondolsz, hogy mi lesz a lélekkel a halál után, lehetetlen ne gondolni arra, mi volt a lélekkel a születés előtt. Hogyha te valahová mész, valószínű, hogy valahonnan jössz. Így van a létben is. Ha te ebbe az életformába jössz, ez azt is jelenti valahonnan. Hogyha élni fogsz ezután, akkor léteztél eddig is.

2

Hová megyünk a halál után? Oda, ahonnan jöttünk. Ahonnan mi jöttünk ott nem volt az "ÉN" /egyéniség/, — ezért nem is emlékszünk arra; hol voltunk, hogy sokáig voltunk ott, és hogy mi történt ott. Ha halálunk után oda megyünk, ahonnan jöttünk, akkor halálunk után se lesz az, amit mi a saját "ÉN"-ünknek nevezünk.
Emiatt mi sehogyan sem tudjuk megérteni, milyen lesz a létünk a halálunk után. Csak egy dolgot mondhatunk e felől, ahogyan nem volt rossz születésünkig, pont így nem lehet rossz a halál után sem.

3

Amikor az embernek jól megy, akkor boldog, és nem gondol arra, hogy mi lesz az élete után. Ha a halál eszünkbe jut, ítélhetünk az alapján, hogy milyen jól megalkotott számunkra az élet jelenleg, hihetjük, hogy halálunk után is ilyen jó lesz. Abban hinni, hogy isten jó, és a legjobbat tette és teszi számunkra sokkal megnyugtatóbb és helyesebb, mint a végtelen paradicsomi boldogságban hinni.

4

Amikor megszületünk, a mi lelkünk a testünk koporsójába kerül. Ez a koporsó — saját testünk — fokozatosan szertefoszlik, így lelkünk egyre jobban és jobban kiszabadul. Amikor a test meghal, a lélek teljesen kiszabadul. Heraklitosz

@

Az embernek nem kell találgatnia, hogy mi lesz ez után az élet után, hanem ebben az életben kell annak akarata szerint eljárnia, aki küldött bennünket, amit mi eszünkkel tudunk, és a szívünkkel is érzünk.

Január 21.

Minél jobban megerősödik az emberben a felfogóképessége, és elcsendesednek a szenvedélyei, annál inkább felszabadul benne a lelki élet, isten és a környezete szeretete. Boldog az ember, amikor tudatosan elősegíti ezt.

1

Ha meglátnánk, hogy egy ember, aki ahelyett, hogy a házát befedné és ablakokat rakna, minden alkalommal, amikor fúj a szél és esik az eső kimenne a szabadba, kiállván az esőre, szélbe és haragudva a felhőkre kiabálna rájuk, megparancsolva az egyiknek menjen jobbra, a másiknak, hogy balra, — mi valószínűleg erre az embert azt mondanánk, hogy elment az esze. Ugyanakkor mi mindnyájan ugyanezt csináljuk, amikor megharagszunk a rosszra, melyet az emberek csinálnak, szidalmazzuk az embereket, és nem törődünk azzal, hogy a baj gyökerét megszüntessük magunkban. Holott megszabadulni a bennünk lévő rossztól — befedni a házat, ablakokat rakni — a mi hatalmunkban áll, de a világból kiírtani a rosszat éppoly kevésbé áll módunkban, mint a felhők irányítása. Ha az emberek ahelyett, hogy másokat oktatnának, csak néha-néha foglakoznának azzal, hogy magukat neveljék, — egyre kevesebb és kevesebb rossz maradna a földön, és egyre könnyebb és könnyebb lenne az emberek élete.

2

A hibák és a hamis dolgok ne zavarjanak! Senki nem tanít úgy, mint a saját hibáid felismerése. Az önnevelésnek ez az egyik legfőbb eszköze. Carlyle

3

Óvjátok meg a szíveteket a tőletek idegen aggodalmaktól, ne keveredjetek abba, ami titeket nem érint; inkább azon igyekezzetek, hogy megjavuljatok és sikeresek legyetek a tökéletesedés útján. Jámbor gondolatokból

4

Saját életünk a szellemi "szájhagyományunk" következménye, mint ahogy elődeink élete származásuknak hagyománya. Az általunk megvalósított "nagy tett" úgy tűnik csak indítóok ahhoz, hogy egész életünk feleljen meg ennek a tettnek. Joe Eliot

5

Soha se gondold, hogy nem fontos az az apró bolondság, amit csinálsz. "Korábban csináltam, többé nem teszem." Ez nem igaz: nehezen állod meg, hogy ne tedd még egyszer, amit egyszer már megtettél. Soha ne mond a jó dologról: nem éri meg a fáradtságot; ez olyan könnyű, amikor csak akarom, bármikor megteszem. Ne gondolj, és ne beszélj így. Még a legkisebb jó dolog is erőt ad a szeretetteljes élethez, mint ahogy a nem jóravaló dolgok csökkentik ezt az erőt.

6

Leeset az öreg almafáról egy érett alma a fiatal almafácska mellé. Azt mondta a fiatal almafácska az almának: Isten hozott alma! Kívánom neked, hogy minél előbb rohadj meg, hogy olyanná váljál, mint én! — Rohadj te meg magad, ha neked úgy tetszik, micsoda faragatlanság, — mondta az alma. Nem látod, hogy én milyen piros, jó, erős, lédús vagyok? Én nem rohadni akarok, hanem örvendezni akarok. — Hiszen a te összes szépséged, az egész tested — csak időleges takaró, mindebbe nincs élet. Élet csak abban a magban van, mely benned van, és te nem is ismersz. — Semmilyen mag nincs, mindez butaság! — mondta az alma és befejezte a beszélgetést.
Így gondolják azok az emberek is, akik nem ismerik fel azt, hogy bennük lelki élet van, így csak állati életet élnek. De akarja, nem akarja ezt az az ember, ép úgy, mint az alma, minél többet él, annál jobban és jobban elgyengül, eltűnik belőle az, amit az életének tekintett, és egyre világosabban és világosabban láthatóvá lesz a valóságos, növekvő, haldoklás nélküli élet. Akkor nem jobb-e a kezdettől fogva nem azt az életet élni, ami elhal, hanem ami nem szűnik meg növekedni, és nem semmisül meg?

@

Nekünk úgy tűnik, hogy a legfontosabb a munka: dolgozni valami láthatón, házat építeni, földet szántani, jószágot etetni, terményt betakarítani, de a saját bensőnkön, azon, ami nem látszik — ez a dolog nem fontos, olyan, mint amit lehet is csinálni, meg nem is. Közben csak ez az egy dolog, munkálkodni a lelkünkön, azon, hogy napról napra jobbá és jóvá legyünk, csak ez az igazi tevékenység, és az összes többi látható tevékenység, csak akkor hasznos, ha a fő tevékenység, a lelki folyik.

Kiemelt szavak:

Jézus tanítása, jelleme, erő, tökéletesség csíráit, előítélet, isten közvetlensége, saját lelkéből a tanítás értelmét, Isten megismerése, szellemi élet, szellemi feletti, hamis hit, az élet értelmetlenségének a jelentősége, végső élet értelme, teljes odaadással viszonyulni, közélet dolgai, szeretet törvény, tedd azt mássokkal, mások veled tegyenek, jóindulat, értelem elterjedése, hamis vallás, függőség, szegénység, közélet, álmodozó, senki sem uralkodik, igazságosság, könyörület, saját tevékenység, általános lét jobbítása, megvilágosodott ember, tudós, művelt, felvilágosult, küldetés, magyarázat, értelmetlen élet, élet értelme, hogyan kell leélni, szükségtelen dolog, közösségi élet, isten serege, vezér követése, lemondás, áldozat, halál, születés, lelkünk a testünk koporsójába kerül, felfogóképesség, szenvedély, lelki élet, környezete szeretete, hibák, hamis dolgok, idegen aggodalmak, szájhagyomány, következmény, hagyomány, szeretetteljes élet, 

---

[1]              megtapasztalása

[2]              /őszintén/