A humanizmus[1] problémái szerintem.
- „Az ember középpontban elfoglalt helye úgy, mint érték, s úgy is, mint “aggodalom”. Az emberiség lehetőségeihez képest, önmagát alulmúlja, így az emberek számára sem lehet mérce, mérték, nem hogy érték. Nem csak magunkra a környezetünkre is nagy veszélyt hordozunk.
- „Minden ember egyenlőségének elismerése.” Ha ezt elismernénk, egyenlő lenne a vaksággal, hiszen a férfi és nő között is olyan lényeges különbségek vannak testi, érzelmi, hormonális, szellemi, lelki területeken, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül. A cselekvési szabadság még az egypetéjű ikreknél is szembetűnő.
- „A személyes és kulturális különbségek elismerése.” Ha az előző különbségekre nem tekintünk, akkor erre meg minek!
- „Az emberi tudás fejlődésének támogatása az abszulut igazságok elfogadásával szemben.” Az emberi tudás tudományok[2], és alkalmazásuk nyilván szemben áll az „abszulut igazsággal”.
- „A vélemény-, szólás-, vallásszabadság elismerése.” A szabadságról nem beszélni, hanem megélni kell, és akkor már nem számít mások véleménye, beszólásai, vallásai.
- „Az erőszak elutasítása.” Nem elutasítani kell – hisz létezik – csak a hozzáállásunkon kell változtatni a sokak által hirdetett (Jézus[3], Herri Lojd Villiem[4] Gandhi[5] ..) erőszakmentesség – ahimsza szellemében. A legnagyobb „békeharcos” gondolataival[6] zárom;
„Az erőszakmentesség a legfőbb törvény, nincs ennél nagyobb felfedezés. Amíg földi tevékenységeket végzünk, amíg a test és a lélek együtt van, addig erőszak is fog történni a működésünk következtében. De legalább arról az erőszakról mondjunk le, melynek esetében erre lehetőségünk van! ..
A szeretet ritka gyógyír, mely még az esküdt ellenséget is baráttá változtatja. A szeretet az erőszakmentességből fakad. Ami szunnyad az erőszakmentességben, felébredve szeretetté válik. A szeretet megsemmisíti a rossz szándékot. Csak szeretettől vezérelve szabad cselekednünk; egyedül így fogunk boldogulni. Amíg nem hiszünk rendíthetetlenül az igazságban, a szeretetben és az erőszakmentességben, addig nem érhetünk el haladást. Soha, soha ne adjuk fel az igazságot és a szeretetet! Valamennyi ellenségünkkel és barátunkkal szeretettel bánjunk!”
A szeretet ritka gyógyír, mely még az esküdt ellenséget is baráttá változtatja. A szeretet az erőszakmentességből fakad. Ami szunnyad az erőszakmentességben, felébredve szeretetté válik. A szeretet megsemmisíti a rossz szándékot. Csak szeretettől vezérelve szabad cselekednünk; egyedül így fogunk boldogulni. Amíg nem hiszünk rendíthetetlenül az igazságban, a szeretetben és az erőszakmentességben, addig nem érhetünk el haladást. Soha, soha ne adjuk fel az igazságot és a szeretetet! Valamennyi ellenségünkkel és barátunkkal szeretettel bánjunk!”
„.. az emberek a félelem árnyékában cselekszenek, félelmükben nem mondanak igazat, becsapják önmagukat és a vezetőiket /a kormányt/. Valahányszor azt tapasztalom, hogy az emberek félelemből engednek az igazságtalanságnak, közlöm velük: ahhoz, hogy leküzdjék a felmerült nehézségeket, önként kell vállalniuk a szenvedést. Ez a lelkierő – ragaszkodás az igazsághoz. Másokat szenvedésnek kitenni, hogy önmagunkat megmentsük a szenvedéstől az a nyers erő. Amikor egy embert sanyargatnak, lelkiereje segítségével kell kivívnia a szabadságát, önként vállalva a szenvedést. ”
„.. Amint levetkőzzük másokkal szembeni félelmünket, és felhagyunk azzal, hogy saját magunkat lekicsinyeljük, szabadok leszünk. ..
Ha hiszünk magunkban akkor a britek is hinni fognak bennünk. A jelenlegi kormányzati rendszer a gyengeségeinkről készült tanulmányra épül. Az együttműködés megtagadása egyben a gyengeségeink elleni tiltakozás is. Az erőszakmentesség pedig minden betegségre gyógyír. Ellene van a létező, brit és indiai rendszerek eredendő korrupciójának. Tisztátalanná váltunk azáltal, hogy hozzá tartoztunk. A feladásával az egyik fél megtisztítja mindkettőt.”
Ha hiszünk magunkban akkor a britek is hinni fognak bennünk. A jelenlegi kormányzati rendszer a gyengeségeinkről készült tanulmányra épül. Az együttműködés megtagadása egyben a gyengeségeink elleni tiltakozás is. Az erőszakmentesség pedig minden betegségre gyógyír. Ellene van a létező, brit és indiai rendszerek eredendő korrupciójának. Tisztátalanná váltunk azáltal, hogy hozzá tartoztunk. A feladásával az egyik fél megtisztítja mindkettőt.”
„Az együttműködés megtagadása önbizalom. Az önkormányzatot létre akarjuk hozni, nem pedig másoktól megszerezni. Az önkormányzatot még az Isten sem adományozhatja oda. Saját magunknak kell megteremtenünk. Az önkormányzat természeténél fogva olyan, hogy azt senkitől nem lehet megkapni. ..
Az együttműködés megtagadásának mozgalma nem az emberek, hanem az intézkedések ellen irányul. Nem kormányzó ellen irányul, hanem a rendszer ellen, melyet igazgatnak. Az együttműködés megtagadása nem a gyűlöletben gyökerezik, hanem az igazságban, a szeretetben. ..
Remélem, ez a mozgalom világossá tette mindenki számára, hogy intézkedéseket és rendszereket támadhatunk, de nem lehet ée nem szabad embereket támadnunk. Tökéletlen lényünknek kedvesnek kell lennie másokhoz..”
Az együttműködés megtagadásának mozgalma nem az emberek, hanem az intézkedések ellen irányul. Nem kormányzó ellen irányul, hanem a rendszer ellen, melyet igazgatnak. Az együttműködés megtagadása nem a gyűlöletben gyökerezik, hanem az igazságban, a szeretetben. ..
Remélem, ez a mozgalom világossá tette mindenki számára, hogy intézkedéseket és rendszereket támadhatunk, de nem lehet ée nem szabad embereket támadnunk. Tökéletlen lényünknek kedvesnek kell lennie másokhoz..”
[1] 2004-es szórólap alapján „Silo”
[2] természettudomány, társadalomtudományokat, valamint a bölcsészetet
[3] Mát. 5.39
[4] Alap kiáltvány az Egyetemes Föld emberei közötti megállapodásra
[5] Az eljövendő generációk aligha hiszik el, hogy egy ilyen ember, hús-vér formában valaha ezen a földön járt. Albert Einstein
[6] Mahatma Gandhi.. Erőszakmentesség és együttérzés
