Sok író gondolata az
igazságról, életről és a magaviseletről Tolsztoj által összeválogatott, összegyűjtött,
és minden napra elrendezett olvasmányok köre. 1904 - 1908
ТОМ ПЕРВЫЙ Első
kötet
Подготовка текста Н. К.
Гудзия, Н.Н. Гусева, Б. М. Эйхенбаума Az orosz nyelvű szöveget
előkészítette: Gudzijá N. K., Guszeva N. N., Ejhenbauma B. M.
Круг Чтения 1904 - 1908
Январь - август Olvasmányok köre 1904-1908.
Fordította: Bedzsula
Bálint László 2012. Madocsa
.
Jobb, nem sok igazán jót és szükségeset
tudni, mint nagyon sok közvetett és feleslegeset.
1
Micsoda hatalmas
gazdagság lehet egy kis válogatott könyvtárban, melyben azoknak a bölcs, és
érdemes szerzőknek a közössége található megfelelő sorrendben, akiket a világ
civilizált országaiban évezredek alatt válogattak az ő egyéni tanulmányaiknak
és bölcsességüknek köszönhetően. Zárkózottságuk és elérhetetlenségük miatt, lehet,
hogy türelmetlenek lettek volna, hogyha mi megzavarjuk őket elmélyülésükben és
a foglalatosságukban, vagy az általános körülményeik tették volna lehetetlenné
a beszélgetést. De a gondolatot, melyet
nem tártak fel még a legjobb barátjuk előtt sem, érthető formában van itt
lejegyezve számunkra, más századok idegen embereinek. Igen, mi elkötelezettjei
vagyunk a legjobb könyveknek, melyek életünkben a legfőbb lelki jótéteményt
nyújtják. Emerson
2
Mi „kérődzőfajták”
vagyunk, ezért nem elég, az ha a könyvek tartalmával megtömjük agyunkat. Addig,
amíg nem rágtuk át rajta magunkat többször és emésztettük meg az egészet,
hasznunkra nem válik. Locke.
3
Óvakodj attól, hogy a
sok író, és a mindenféle könyv olvasása ne okozzon lelki nyugtalanságot, és
bizonytalanságot a fejedben. Értelmünket kizárólag csak a kétségtelenül arra
érdemes írókkal tápláljuk, ha valami hasznosat akarunk. Túlságosan sok könyv
eltereli a gondolatot. Ezért, ha valaha is vágyad-ébred ideiglenesen másfajta
műhöz, ne felejts el ismét visszatérni az előbbihez. Seneca.
4
Olvassátok először az
összes jó könyvet, különben egyáltalán nem sikerül elolvasni őket. Thoreau
5
Olvasni csak akkor kell, amikor a saját gondolataink forrása
elapad, ami gyakran megesik még a legokosabbal is. Ellenben, ha a könyv
kedvéért elűzzük a saját még meg nem erősödött gondolatunkat, ez bűn saját
szellemünk ellen. Schopenhauer.
6
Az irodalomban is úgy
van, mint az életben. Akárhova megy az ember, beleütközik az emberiség
javíthatatlan csőcselékébe - nem véletlen a nevük légió - mely mindenütt
nyüzsög, és mindent beszennyez, mint nyáron a legyek. Ugyanígy van a rossz
könyvek elszaporodásával, mely hihetetlen mennyiségben termeli az irodalmi
gazt, amely megfolytja a kifogástalan magot. Az ilyen könyvek elrabolják a
nagyközönség idejét, pénzét és figyelmét, mely valójában a válogatott alkotások
részére adatott. A rossz könyvek nemcsak haszontalanok, hanem ártalmasak.
Hiszen a jelenlegi írásos művek 9/10 csak azért nyomtatódik, hogy kicsalják a
hiszékeny nagyszámú közönség zsebéből néhány felesleges tallért; ennek
érdekében a szerzők, kiadók, és szerkesztők szándékosan megvastagítják a
könyvecskéket. Még kártékonyabb, szemtelenebb és lelkiismeretlenebb csalást
követnek el a soronkénti firkászok; garasokat behajtva soronkénti
tákolmányukért. Ezek a "napszámosok" megrontják az olvasók ízlését és
megsemmisítik a természetes megvilágosodást.
Ennek a megrontásnak az
ellensúlyozására le kell szoknunk az olvasásról, vagyis másképpen kifejezve,
nem kell egyáltalán azokat a könyveket olvasni, melyek az általános érdeklődés
középpontjában vannak, vagy nagy port kavarnak. Egyszerűen szólva köpni kell az
ilyen kiadásokra, amelyeknek kiadásuk első év lesz egyben az utolsó is.
Nem hallgathatjuk el,
hogy aki a tudatlanok számára ír, az mindig nagy olvasótáborra lel, ezzel
szemben az embereknek ki kellene használniuk ezt a rövid, szűken mért létezést
minden idők, és minden nemzet első osztályú mestereinek, és az alkotók gazdag,
ajándékainak megismerésére, melyek bástyaként emelkednek a rossz írók tömege
felé. Csak az írók eme osztálya képes művelni, és oktatni. Értéktelen könyvből
sohasem olvashatsz elég keveset, míg az értékesekből nincs módod túl sokat
olvasni. A rossz könyvek — erkölcsi mérgek, tompítják az értelmet. Annak
következtében, hogy a tömeg nem ragaszkodik a minden idők legjobb könyveinek
olvasásához, hanem csak az új és modern irodalomhoz, a mátíró firkászok szűk
körében forognak, akik ugyanazon ismétlődő gondolatok mentén, mindnyájan ugyan
azt bizonygatják, így századunk nem mászik ki saját szennyéből. Schopenhauer.
@
A különbség a mérgező
anyag és a szellemi méreg között az, hogy a legtöbb mérgező anyag undorító ízű,
míg a szellemi mérgek, újságok és buta könyvek formájában gyakran csábítók.
Egy a legdurvább hiedelmek közül, melyet az úgynevezett modern tudósok
többségének előfeltevése ez az, hogy az ember hit nélkül élhet.
1
Az emberek évszázadokon
át mindig arra vágytak, hogy tudják, vagy legalább elképzelésük legyen földi
létezésük kezdő- és végcéljáról.
Azért jelent meg a vallás, hogy kielégítse eme szükségletüket, és megvilágítsa
azt a kapcsolatot, ami összeköt minden embert, mint testvéreket, akiknek egy a
közös eredetük, élet feladatuk és végcéljuk. Joseph Mazzini.
2
Az igazi vallás az a viszony, amelyet az ember a
körülötte levő végtelen élettel kialakít, ezáltal életét ezzel a végtelenséggel
összeköti, és cselekedeteit vezeti.
3
Minden vallás lényege a
következő kérdésekre adott válaszban van; miért élek, és milyen a viszonyom az
engem körülvevő végtelen világgal. Nincs olyan vallás, a legmagasztosabbtól a
legdurvábbig, amely alapjaiban ne határozná meg annak a megállapítását, hogy
milyen az ember viszonya az őt környező világgal.
4
A vallás a legnagyobb és
leghatalmasabb meghatározó az ember nevelésében, hatalmas erő a köznevelésben.
Éppen ezért válik az emberiség előrehaladásának legnagyobb akadályává a hit
külső megjelenése, és az önző politikai tevékenység. A papság és az állam
tevékenysége ellentétes a vallással. A vallás lényege, örök és Isteni,
egyformán betölti mindenütt az emberek szívét, ahol csak érez, dobog. Az összes
kutatásaink is ezt mutatják nekünk; minden nagy vallásnak Egy a közös alapja,
Egyazon tanok az emberiség fejlődése óta napjainkig.
Minden vallás lényege egy örök igazságból ered.
Minden vallás lényege egy örök igazságból ered.
Csak hordják a párszik
saját Tao jelképeiket, a zsidók saját jeleiket, a keresztények saját
keresztjeiket, a muzulmánok saját félholdjukat, de egyre mindnyájan
emlékezzenek, hogy ezek csak külső jelek, de minden vallás lényege -
környezetünk szeretete - melyet egyformán megkövetel Manu, Zarathusztra,
Buddha, Mózes, Szókratész, Hiller, Jézus, Pál, Mohammed ... Maurice Flyugel.
5
Bármely vallás lényege nem abban áll, amit
ismert tanulmányok összegyűjtöttek, mint isteni kinyilatkoztatások (ennek neve
teológia), hanem a lehetőségeink összessége, amit Isten ránk hagyott. Kant
szerint.
@
Hit nélkül az ember
élete — alantas élet.
„„Én azért élek, hogy annak, aki engem küldött megvalósulhasson a szabadítása,
és előmozdíthassam eme lehetőség beteljesülését.” – mondta Krisztus –
Mindegyikünknek ez a dolga. Nem tudhatjuk, miből áll ez egész mű, amit Isten
rajtunk keresztül végez, de lehetetlen nem tudnunk, hogy miben áll a mi
részvételünk.
1
Nem mindenki, a ki ezt
mondja nékem: Uramisten! Uramisten! megyen be a mennyek országába; hanem a ki
cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. Mát. 7. 21.
2
Ha nincs erőd égni,
fényt sugározni, legalább ne áld el mások elől.
3
Az, aki az egészséges
józanész törvényeit ismeri, kisebb annál, mint aki szereti őket. De az, aki
szereti őket, kisebb annál, aki megvalósítja őket. Kínai bölcsesség.
4
A mi életünk legfőbb
kérdése abban áll, hogy vajon azt tesszük-e, azalatt a rövid idő alatt, ameddig
élnünk adatott, amit Ő szeretne tőlünk, aki a földi létre küldött bennünket. Azt
tesszük-e?
5
Nekem nehéz, én kérem,
Istent segítsen nekem. De hiszen az én dolgom Istent szolgálni, és nem neki
kell engemet szolgálni. Csak erre kell emlékezni, és a nehézség megkönnyebbül.
6
Nincs szakadék föld és
ég között, és istenkáromlás volna, hogy az a hajlék, melyet Isten adott,
állandóan a gonosz, a kapzsiság, és az elnyomás hatalma alatt álljon. A Föld
nem a vezeklés helye, hanem a mi lakhelyünk, ahol nekünk azért kell dolgoznunk,
hogy elérjük az igazságot és az igazságosságot, melyhez való törekvés minden
ember lelkében meghúzódik. Giuseppe Mazzini
7
A nekünk rendelt munkát
mi kötelesek vagyunk becsületesen és szemrehányás nélkül végrehajtani, attól
függetlenül, hogy abban reménykedünk, hogy angyalokká válunk, vagy azt
gondoljuk, hogy valamikor csigák voltunk. John Ruskin.
@
Képzeld el, hogy az élet
célja - a te boldogságod - és akkor az élet kegyetlen badarság. Ismerd fel azt,
amit neked az emberi bölcsesség is, értelmed is, szíved is mond: az élet Annak
a szolgálása, aki téged a világba küldött, és akkor az élet folytonos örömé
válik..
Csak, ha nem akarjuk,
nem tudjuk érezni a kapcsolatot a föld összes emberével: összeköt bennünket az
ipar a kereskedelem, a művészet, a tudomány, és ami a fő a közös helyzetünk, és
viszonyunk a világhoz.
1
A jóakaratú emberek
akkor is segítenek egymásnak, amikor nem is sejtik, a rosszindulatúak ellenben
szándékosan akadályozzák egymást. Kínai
közmondás.
2
Mindenkinek megvan a
saját nyomasztó terhe, hibái: senki sem lehet meg mások segítsége nélkül: ezért
is kell segítenünk egymást vigasztalással, tanáccsal és kölcsönös
figyelmeztetéssel. "Kegyes"
gondolatok.
3
A világunk olyan, hogy
ezer ember, ha együtt dolgozik, sokszorta többet tud elvégezni, mint ugyanez az
ezer ember külön-külön. Ez azonban mégsem bizonyítja szükségességét annak, hogy
999 ember rabszolgája legyen egynek. Henry
George.
4
A tapasztalt ember –
tanítómestere a tudatlannak; a tudatlan ember – amin a tapasztalt dolgozik. Az,
aki a tanítóját nem tiszteli, és nem szereti azt, amin dolgozik – tévedésben
van, bármily eszes ember volna. Lao Ce.
5
Ádám minden
leszármazottja – egyazon test része. Amikor szenved az egyik tag, az összes
szenved. Ha te közömbös vagy mások szenvedéséhez, nem érdemled meg az EMBER
nevet. Szádi.
6
A különálló emberek
élete az egész emberiség életével teljesen össze kell forrnia, mivel minden
teremtmény bekerülése hozzájárulással és egyetértéssel történik. Ahogy a külső
természetben, úgy a szellemi világban is az élet jelenségei az egymás közötti
szoros kapcsolatból áll. Marcus
Aurelius.
@
Az emberiség eddigi
története, ahogyan ismerjük, nem más, mint az emberiség egyre nagyobb és
nagyobb összefogásra való törekvése. Ez az egység különböző eszközökkel valósul
meg, és nem csak azokat szolgálja, akik ezért dolgoznak, hanem még azokat is,
akik ellene vannak.
Egy emberekkel megtelt
épületben, ha valaki elkiáltja magát: tűz van! — és a tömeg meglódul, halálra
zúz tíz, száz embert. Ilyen nyilvánvaló kárt okoz a szó. A kár nem kisebb,
amikor mi nem látjuk azokat az embereket, akik a szavunktól szenvednek.
1
A seb, melyet lőfegyver
okozott - begyógyulhat, de az a seb, melyet nyelv ejtett - sohasem gyógyul be.
Perzsa mondás.
2
Aki nem követ el bűnt
szóval, az az ember tökéletes, hatalmas erejű és még a testét is megfékezi. A
lovak szájába zablát teszünk, hogy engedelmeskedjenek nekünk, így irányítjuk
egész testüket; a hajóknál, bármily nagyok és bármekkora viharban sodródnak,
kis kormánylapáttal irányíthatók, a kormányos akarata szerint; ugyanígy a nyelv
is, nem nagy, mégis sokat tesz. Nézd az apró tüzet, milyen sok anyagot
felgyújt; és a nyelv -- tűz, kiszínezi a valótlanságot. Jakab levele 3. 2-6
3
Amikor meghallod, hogy
az emberek mások romlottságáról beszélnek, ne vegyél részt kedvtelésükben! Ha
az emberek tudatlanságáról hallasz, ne hallgasd végig és igyekezz elfelejteni,
amit hallottál! De, ha az emberek jótetteiről hallasz, jegyezd meg és add
tovább! Ha így teszel, hamar hozzászoksz ehhez, és amikor rosszindulatú
emberekről hallasz, ez számodra olyan fájó lesz, mintha téged szidnának, és ha
kiszalad a szádon rossz szó ismerősödről, ez neked is olyan fájdalmat okoz,
mintha magadat ütnéd meg. Keleti bölcsesség.
4
Figyelj a vitákra, de
vitába ne keveredj. Isten őrizzen az indulatosságtól és kapkodástól még az apró
kifejezésekben is. Gogol
5
Megfogadtam: Életem
során figyelmes leszek, hogy ne kövessek el hibát a nyelvemmel, megfékezem
számat addig, míg bűnös lesz előttem. Zsoltár
39:2
@
Féljél, az emberek
összefogásának megrontójává lenni, szavakkal kellemetlen érzéseket előhívni
belőlük egymás ellen.
A jótetthez, erőfeszítés
szükséges, de még nagyobb erőfeszítés szükséges, ha tartózkodni akarunk a
rossztól.
1
A sérthetetlenség eléréséhez a legfontosabb, a mértékletesség. Az
önmegtartóztatásnak korai szokásnak kell lennie. Ha korai szokás, akkor a
jótettekben megerősödik. Annak, aki megerősödött a jótettekben, semmi sincs,
amin ne tudna felülkerekedni. Lao Ce.
2
Mindaz, amikért az
emberek lelkesednek, minden, aminek a megszerzéséért ők izgulnak és fáradoznak,
mindezek a legkisebb örömöt se adják nekik. Mindaddig, amíg ezen fáradoznak,
azt gondolják, hogy az ő boldogságuk abban van, amiért megszenvednek. De csak
érjék el a vágyukat, rögtön elkezdenek újra vágyakozni, bánkódnak és irigykednek
amiatt, amijük, még nincs. Nem mihaszna
vágyaink kielégítésével érhető el a nyugalom, ellenkezőleg, az ilyen vágyaktól
való megszabadulással. Ha meg akarsz győződni ennek igazáról, fektess fele
annyi munkát ez üres vágyaktól való megszabadulásra, mint amennyit eddig a
megvalósulásukra fordítottál, és te magad is hamarosan meglátod, ha így teszel,
sokkal több nyugalmat és boldogságot kapsz. Epictetus
3
Dicsőség annak az embernek, aki nem esik
kísértésbe. Mert Isten mindenkit
megpróbál: az egyik embert gazdagsággal, a másikat szegénységgel. A gazdagnál nézi, hogy kinyitja-e a tenyerét
a szűkölködő előtt, a szegénynél pedig azt nézi, hogy a szenvedését vajon
zúgolódás nélkül, alázattal viseli-e el. Talmud.
4
Csak azt hívom igazi
kocsisnak, aki kézben tartja saját haragját, mely hasonló a száguldó kocsihoz;
míg mások, az erőtlenek csak a gyeplőbe kapaszkodnak. [Dhammapada.] Buddhista bölcsesség.
5
Abban az esetben, ha a
kellemetlen dolgok megterhelnek, érzed a haragod vagy a felháborodásod megjelenését,
menekülj ettől, és ne veszítsd el az önuralmadat. Mennél több gyakorlatot
szerzünk ebben, hogy akaraterőnk segítségével visszanyerjük lelki nyugalmunkat,
annál inkább megerősödik a képességünk lelki nyugalmunk megőrzésére. Marcus Aurelius.
@
Akárhányszor elbuksz is,
nem győzvén le indulataidat, ne csüggedj! Mert minden erőfeszítésed e harcban
gyengíti szenvedélyed és megkönnyíti győzedelmed felette.
A jó szándék az emberek
felé kötelesség. Ha nem vagy jóindulatú, nem teljesíted legfőbb kötelességed.
1
Minden embert tisztelni
kell, akármilyen sajnálatraméltó, vagy nevetséges. Emlékeznünk kell, hogy
minden emberben ugyanaz a lélek van, mint bennünk. Még akkor is, ha a másik
testileg, lelkileg visszataszító így kell gondolkoznunk: "Igen, ilyen
szörnyűségnek is kell lennie, és el kell viselni őket." Ha kimutatjuk nekik ellenszenvünket, először
is, igazságtalanok vagyunk, másodszor, kihívjuk őket, olyan harcra, mely nem a
koncért, hanem az ő létükért folyik. Akármilyen is, képtelen megváltoztatni
magát, mit tehet, küzd ellenünk, mint a halálos ellenségével. Hiszen valójában
mi akkor akarunk jók lenni hozzájuk, ha ők már megváltoztak, és nem olyanok,
amilyenek. De ez számukra lehetetlen. Éppen ezért, jó szándékúnak kell lennünk
minden emberrel, bármilyen is legyen, és ne várjuk tőle azt, amire képtelen,
hogy más ember legyen. Schopenhauer.
2
Ne legyetek
keményszívűek ahhoz, aki kísértésbe esett, igyekezzetek úgy megnyugtatni őt,
mint ahogy ti magatok szeretnétek megvigasztalódni.
3
Ne halazd holnapig, amit
ma megtehetsz.
Ne csináltasd mással, amit te magad megtehetsz.
A büszkeség többe kerül, mint amit ételre, italra, hajlékra és ruhára szükséges.
Mennyit szenvedünk a miatt, ami nem történt meg, csak megtörténhetett volna.
Ha megharagszol, mielőtt bármit tennél, mondasz számolj el tízig. Ha az érzés nem múlt, számolj százig, ha még mindig nem múlt — számolj ezerig. Jefferson által.
Ne csináltasd mással, amit te magad megtehetsz.
A büszkeség többe kerül, mint amit ételre, italra, hajlékra és ruhára szükséges.
Mennyit szenvedünk a miatt, ami nem történt meg, csak megtörténhetett volna.
Ha megharagszol, mielőtt bármit tennél, mondasz számolj el tízig. Ha az érzés nem múlt, számolj százig, ha még mindig nem múlt — számolj ezerig. Jefferson által.
4
Senkit se nézzetek le,
nyomjátok el a saját szívetekben a helytelen gondolatmenetet, a sértő
bizalmatlanságot embertársaddal szemben, helyette a legjobb értelemben
magyarázzátok magatoknak mások cselekedeteit és szavait!
5
A szentnek sincs
megingathatatlan szíve. Ő hozzáigazítja a saját szívét az összes ember
szívéhez. Az erényes emberhez úgy viszonyul, mint erényeshez, és a többihez,
mint olyan emberhez, akik képes az erényre.
6
Ahogy az ember
értelmesebb és kedvesebb, úgy egyre több jóságot vesz észre az emberekben.
@
A jólelkűség megszépíti
az életet, feloldja az ellentmondásokat, világossá teszi a zavarost, a nehezet
— könnyűvé, a szomorúságot — örömtelivé változtatja.
.....................................................................................................................