A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tanítás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tanítás. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. március 20., kedd

Aminél még eddig nem találtam teljesebb, konkrétabb, következetesebb írást 3 hét


Január 15.

Jézus tanításának alapgondolata; a közvetlen párbeszéd helyreállítása az ember — isten fia — és a teremtő isten között.
1
Azt kérdezitek, hogy mi a leglényegesebb Jézus jellemében? Azt felelem, hogy az emberi szellem nagyságába vetett hite[1]. Ő látta az emberekben Isten tükörképét, tükröződését, és ezért szerette az embert, bárki is légyen, bármilyenek legyenek az életfeltételei, természete. Jézus az emberekre olyan, az anyagi burkon áthatoló tekintettel, látásmóddal nézett, melyben a test eltűnt. Ő megszemlélte a gazdag öltözetein, és a szegény rongyain keresztül az ember belsejét; és ott a tudatlanság sötétségét, a bűn foltjait. Ő megtalálta az erő, és a tökéletesség csíráit, melyek képesek a szellem, és a halhatatlan természet folyamatos fejlesztésére. A legmélyebbre süllyedt, züllött emberben is látta a lényeget, amely képes a fény angyalává változtatni. Sőt mi több: tisztában volt azzal, hogy őbenne válójában nincs semmi olyan, amit ne érhetne el minden ember. Channing.
2
A nép számára ugyanúgy, mint az egyén számára az előítélettől való megszabadulás nem csökkenti az erkölcsi akadályokat, csak a durvább életvezetést behelyettesíti az emelkedettebbel. Sok szegény lélek ebben a cserében elveszíti saját támaszát. De ebben nincs semmi rossz, vagy veszélyes. Ez csak fejlődés. A gyermeknek is meg kell tanulnia egyedül járnia. Először az az ember, aki elveszítette megszokott babonáját, elveszettnek, otthontalannak érzi magát. De ez a külső támasz elvonás kényszeríti őt önmagába, és pont ezzel erősíti meg őt. Ő megtapasztalja isten közvetlenségét; nem könyvből olvas, hanem saját lelkéből a tanítás értelmét, és az ő kis szentélye kitágul egészen az égi boltozat hatalmas templomáig. Emerson
3
Isten megismerése történhet vagy az értelem, vagy a szellem /a lélek/ által a bizalomra /a szív-lélekre/ támaszkodva. Az értelmi megismerés nem megbízható és veszélyes hibáknak kitett; a szellemi megismerés pedig csak isten azon tulajdonságait írja le, melyek az erkölcsös tettekhez szükségesek. Az ilyen hit természetes és természetfeletti. Kant
4
Ne csak a szellemi életet keressétek, hanem törekedjetek arra, ami a szellemi feletti.
Thoreau
@
Félj mindentől, ami közéd és istened — szellemed, mely a te lelkedben él — közé kerül!
Január 16.
A legfőbb oka a rossz életfelfogásnak — a hamis hit.
1
Az ember élete abból áll, hogy életében eljusson az értelmetlen dolgoktól az értelmesig. Ennek érdekében két dolgot kell tennie:
1. Lássa meg mindenben az élet értelmetlenségének a jelentőségét, és ne fordítsa el róla a figyelmét..;
2. Felismerje minden gondoskodásban a végső élet értelmét.
Felismerve az összes értelmetlenséget, és az ebből eredő állandó veszélyeztetését az életnek, az ember önkéntelenül is elfordul tőle; a másik oldalon, világosan felismerve az értelmes élet lehetőségeit, az ember akaratlanul is vonzódik felé. Tehát nem a tudatlanság bűnének a rejtegetése, hanem a tudatos élet üdvének teljes megvilágításba helyezése kellene, hogy feladata legyen minden az emberiséget tanítónak.
Nos, itt van Mózes trónja, melyet mindig azok igyekeznek elfoglalni, akik nem a fényre törnek, mivel a szándékuk bűnös; ezért is mutatkoznak tanítóként, és nemcsak hogy ara nem törekednek, hogy rámutassanak a pillanatnyi élet esztelenségeire, az élet értelmére, és arra, milyennek kellene lennie, hanem ellenkezőleg igyekeznek elrejteni az elmúlt életforma ostobaságait és aláásni a bizalmat egy olyan értelmes életformában, amilyen szükségszerű. Ezekkel a célokkal létezik és működtetik a rendőrséget is, a hadsereget is, a büntető törvényeket is, a börtönöket is, a menhelyeket a gyerekek, és a szegényházakat az öregek számára is, a nevelőotthonokat is, a nyilvános házakat is, a bolondokházát is, a korházakat is, a biztosító társaságokat is, az összes kötelezően felállított erőszakra összegyűjtött anyagi eszközöket is, a tanulmányi intézményeket is, a fiatalkorú bűnözők intézményeit is, és még sok mást is. Végzetes módon ezek közül minden intézmény, a bűn titkolásán kívül, új kegyetlenséget hoz létre és feltartóztathatatlanul növekszik az a szörnyűség, amit megsemmisíteni szándékozott, mint a hólabda. Ha csak, annak az erőfeszítésnek — melyet felhasználnak ennek működtetésére azzal a céllal, hogy elrejtsék a rosszat, és csak a bűnt növelik, — az egy ezredrészét fordítanák annak az ellenkezőjére, aminek leplezésére ezeket az intézmények szolgálnak, a baj, mely nyilvánvalóvá lett számunkra, gyorsan megsemmisülne.
2
Mi kötelesek vagyunk teljes odaadással viszonyulni a közélet dolgaihoz, készen kell állnunk a véleményünk megváltoztatására, elutasítani a régi nézeteket és elsajátítani az újakat. El kell dobnunk az előítéleteket, és teljesen szabad értelemmel kell véleményt alkotnunk. A hajós, aki mindig ugyanazokat a vitorlákat húzza fel tekintet nélkül a változó széljárásra sose éri el a saját kikötőjét. Jordzs Henri
3
A dolgozók és a kizsákmányolóik annak érdekében, hogy javítsák a viszonyukat, fel kell hagyniuk a régi Mózesi törvénnyel — "a szemet, szemért és a fogat fogért" — és bevezetni az életbe a szeretet törvényét — „tedd azt mássokkal, amit szeretnél, hogy mások veled tegyenek”.            Ljüszi Malori
4
Semmilyen erőszakos újítás nem változtatja meg a bűnt addig, amíg az emberek olyanok maradnak, amilyenek, ezért a rossz helyreállását az életforma megváltoztatásától nem várhatjuk, csak a jóindulat és az értelem elterjedésétől.
5
Krisztus tanításait érdemes nyíltan[2] és egyszerűen elfogadni, hogy világossá váljon az a szörnyű hazugság, amiben mi mindnyájan élünk, és amiben él mindenki közülünk.
@
A hamis vallástól való függőség — ez a legfőbb oka az emberek szegénységének.
Január 17.
Saját belső rendeltetésünket teljesítve, a lelkiismeretre hallgatva az ember akaratlanul is és ténylegesen is a közélet jobbítását szolgálja.
1
Nem szabad az embereket a külsőségektől jobban felszabadítani, mint ahogy belülről felszabadultak. Hercen
2
Az álmodozó gyakran jól meghatározza a jövőt, de nem akarja kivárni. A saját erőfeszítéseivel akarja megközelíteni azt. Amihez a természetben ezer év kell, ő saját életében akarja megvalósulva látni. Leszing
3
Saját súlyos helyzetükben feleslegesen miért kínozzák magukat? Jót akarnak, de nem tudják, hogyan érjék el. Tudják önök, hogy csak az, aki feláldozza életét, kaphatja meg azt? Isten nélkül semmit sem érhetnek el. Csak vergődtek a saját maguk által kitalált szenvedésekben, és mire mentek vele? Néhány elnyomót megsemmisítettetek — megjelentek mások, rosszabbak, mint a korábbiak. Megsemmisítettétek a rabszolgaság törvényeit, és helyette megkaptátok a vérségi törvényt, és a rabság új törvényeit. Ne higgyetek azoknak az embereknek, akik isten és közétek állnak, hogy árnyékukkal eltakarják előletek. Ezek az emberek rozsszándékúak. Mert csak istentől származhat a felszabadító erő, mert csak istentől ered az összekötő szeretet. Mit tehetne értetek egy ember, aki csak a saját gondolatait követi, és a saját akaratának szabályit? Még ha a szándéka jó is, és csak jót akar, mégiscsak a saját szándékából ad a kötelező erejű törvény helyett, saját gondolatát a szabályok helyett. Ezt teszi minden elnyomó. Nem kell pusztítani azért, hogy felcseréljük az egyik erőszakot a másikkal. A szabadság nem abban áll, hogy ez uralkodik és nem az, hanem abban, hogy senki sem uralkodik. Ott, ahol isten nem vezet, ember irányít. Isten királysága — igazságosság érvényesülése a fejekben, és könyörület a szívekben, ennek az alapja — a Krisztus által meghirdetett könyörületesség és igazságosság törvényébe vetett bizalom. Az igazságosság törvénye arra tanít, hogy mindnyájan egyenlők vagyunk a teremtő isten, és egyetlen tanítónk Krisztus előtt. A könyörületesség törvénye tanít a szeretetre, és egymás segítésére, mint egyazon teremtő gyermekeit, és egyazon tanító tanítványait.
Hogyha az emberek azt mondják nektek: "Előttünk még senki sem tudta, hogy mi az igazságosság; az igazságosság tőlünk, higgyetek nekünk, és mi megalkotjuk azt az igazságosságot, ami kielégít benneteket", — az ilyen emberek becsapnak benneteket, vagy ha őszintén ígérik nektek a szabadságot, maguk is tévedésben vannak, mert ők azt akarják, hogy ti ismerjétek el őket uraitoknak, és akkor a ti szabadságotok csak ezeknek az új uraknak a szolgálata lesz. Mondjátok nekik, hogy egy uratok van isten, és ti nem akartok mást, és isten megszabadít benneteket.
4
Jó lenne, ha a bölcsességnek olyan tulajdonsága volna, hogy átfolyhatna az egyik emberből, aki tele van vele, abba, akiben nincs, mint a gyapjún keresztül az egyik edényből a másikba, addig, amíg kiegyenlítődnek. De a baj az, hogy a más bölcsességének befogadásához mindenekelőtt saját tevékenység szükséges.
5
Ha jóra taníthatnád az embert és nem teszed azt — elveszítesz egy testvért. Kínai bölcsesség
@
Tedd meg a kötelességedet az életben, tökéletesítve és jobbítva a saját személyiségedet, és biztos lehetsz benne, hogy csak ezen az úton közreműködsz a leggyümölcsözőbb módon az általános lét jobbításán.
Január 18.
Megvilágosodott ember az, aki megtapasztalta saját küldetését az életben.
1
Tudós az, aki sokat tud a könyvekből; művelt az, aki elsajátította magának kora leg elterjedtebb tudását és gyakorlatát; felvilágosult az, aki megértette saját életének értelmét.
2
Amióta létezik emberiség, mindig minden nemzetségben voltak tanítók, akik összeállították mindazt a tudást, amire az embernek szüksége van. A tudást, ami arra tanított, hogy miben áll a küldetésünk, és ezért az igazi java minden embernek és az emberiségnek. És csak ennek a tudásnak az ismeretében lehet véleményt alkotni minden más ismeretről.
A tudományok tárgyai végtelenek, és annak a tudása nélkül, hogy mi az ember küldetése, és mi válik az emberek javára, nincs lehetőség ebből a végtelen mennyiségű anyagból választani, és éppen ezért enélkül a tudás nélkül az összes tudással és szakértelemmel való foglalkozás, mint ahogy napjainkban, a keresztény világban is megtörtént — tartalmatlan és ártó foglalatossággá válik.

3
Egyetlen magyarázata ennek az értelmetlen életnek, — ellentétes minden idők legjobb embereinek tudásával — amit a mai emberek csinálnak abban áll, hogy a fiatálságot éppen a legnehezebb dolgokra tanítsák: az égitestek elhelyezkedésére, a föld évmilliókkal ezelőtti állapotára, az élet keletkezésére, és így tovább.. Csak arra az egyre nem tanítják meg, amire mindig mindenkinek szüksége van, hogy mi az emberi élet értelme, hogyan kell leélni, mit gondoltak erről a kérdésről, és hogy oldották meg a múlt bölcs emberei. A mi világunkban nemhogy nem tanítják ezt a fiatal nemzedéknek, hanem e helyett azt tanítják — isten törvényei néven, — ami a legnyilvánvalóbb képtelenségek, melyekben még a tanítóik sem hisznek. Mindenhova, az életünk építményeinek alapjába kövek helyett levegővel telt buborékokat raknak. Miért is ne dőlne össze ez az építmény?
4
A mai idők legelterjedtebb jelenségei — az a látvány, hogy magukat tudósoknak, művelteknek és felvilágosultaknak tekintő emberek, rengeteg szükségtelen dolgot tudva, megrekedve a legmélyebb tudatlanságban, nem hogy nem tudják saját életük értelmét, de még büszkék is erre a tudatlanságukra. És ellenkezőleg, nem kevésbé általános jelenséggel találkozunk a kevésbé művelt, és műveletlen emberek között, akik semmit sem tudnak a kémiai periodikus táblázatról, parallaxiáról és a rádium tulajdonságairól, mégis teljesen megvilágosodottak — életük értelmének ismerőivel — és nem büszkélkednek vele. És hány azzá válni vágyakozó látszólagos felvilágosodott ember, akik határtalan önhittel dolgoznak saját megingathatatlan tudatlanságukon.
@
A tudományban csak egyre van szükség — arra a tudásra, hogy hogyan kell élni az embernek. És ez a tudás elérhető mindenki számára.
Január 19.
A közösségi élet csak önkéntes lemondással jobbítható meg.
1
Azt mondják: egy fecske nem csinál tavaszt. Ez igaz, de ne repüljön az a fecske, amelyik érzi a tavaszt, hanem várjon? Ha így várna minden rügy és fű tavasz sohasem lenne. Ugyan így nekünk is isten országának építésénél nem kell gondolnunk arra, első vagyok-e, vagy az ezredik fecske.
2
Az ég és a föld örök. Azért örökkévalók, mert nem önmagukért vannak. Ezért örökkévalók. Épp így a szent férfi lemond magáról, és ezáltal örökkévalóvá válik. Halhatatlanná válva, ő hatalmassá is válik, és megteszi mindazt, amit meg kell neki tennie. Lao Ce
3
A magán és a közéletben egy az elfogadott szabály: meg akarod jobbítani az életet, legyél kész átadni magad neki /bízd rá magad/.
4
Attól az időtől kezdve; mióta a népek jelre várnak azért, hogy elkezdjék a Földön az eddig még nem látott hatalmas harcot a jó és a rossz között; amikor már a földnek minden részén hallatszik már a csendes menydörgések; amikor az emberek már érzik, hogy közel az az idő, amikor összecsap egymással a két sereg — isten serege és a sátán serege — és hogy a jövő emberiség sorsa, ettől az ütközettől függ — felszabadulása, vagy leigázása —, ebben az ünnepélyes időszakban arra kell elsősorban emlékezni, hogy katonai rangot kiérdemelni isten seregében csak a vezér követésével lehet, hasonlóvá válva a szegényekkel, azért, hogy megmenthessük az embereket: lemondva mindenről, nem rendelkezni a hellyel, ahová lehajtsuk a fejünket, hogy el ne kényelmesedjünk, hogy meglegyen annak a teljes lehetősége, hogy ma itt, holnap ott, ott lehessen bárhol ahol éppen a veszedelem, ahol a harc folyik, és a halottakra bízni a halottak eltemetését. Kik a halottak — akik megterhelik magukat múló vesződséggel, és anyagi dolgok miatt szorgoskodnak, nem tudván még csak azt sem, hogy bennük van lélek, mely szabadságot követel. Élni — azt jelenti harcolni, azt jelenti meghalni valamiért, csak így valósulhat meg a végső felszabadulás. Lamene
5
Az ember tökéletesedésének mértéke az ő személyiségétől való megszabadulásával mérhető. Minnél jobban megszabadul a saját személyiségétől, annál inkább tökéletesebb.
@
Hiábavaló minden kísérlet az élet megjobbítására lemondás [áldozat] nélkül. Az ilyen kísérletek csak hátráltatják a jobbítás lehetőségét.
Január 20.
Halál és születés — a két határ. E két vég között valami ugyanaz.
1
Ha belegondolsz, hogy mi lesz a lélekkel a halál után, lehetetlen ne gondolni arra, mi volt a lélekkel a születés előtt. Hogyha te valahová mész, valószínű, hogy valahonnan jössz. Így van a létben is. Ha te ebbe az életformába jössz, ez azt is jelenti valahonnan. Hogyha élni fogsz ezután, akkor léteztél eddig is.
2
Hová megyünk a halál után? Oda, ahonnan jöttünk. Ahonnan mi jöttünk ott nem volt az "ÉN" /egyéniség/, — ezért nem is emlékszünk arra; hol voltunk, hogy sokáig voltunk ott, és hogy mi történt ott. Ha halálunk után oda megyünk, ahonnan jöttünk, akkor halálunk után se lesz az, amit mi a saját "ÉN"-ünknek nevezünk.
Emiatt mi sehogyan sem tudjuk megérteni, milyen lesz a létünk a halálunk után. Csak egy dolgot mondhatunk e felől, ahogyan nem volt rossz születésünkig, pont így nem lehet rossz a halál után sem.
3
Amikor az embernek jól megy, akkor boldog, és nem gondol arra, hogy mi lesz az élete után. Ha a halál eszünkbe jut, ítélhetünk az alapján, hogy milyen jól megalkotott számunkra az élet jelenleg, hihetjük, hogy halálunk után is ilyen jó lesz. Abban hinni, hogy isten jó, és a legjobbat tette és teszi számunkra sokkal megnyugtatóbb és helyesebb, mint a végtelen paradicsomi boldogságban hinni.
4
Amikor megszületünk, a mi lelkünk a testünk koporsójába kerül. Ez a koporsó — saját testünk — fokozatosan szertefoszlik, így lelkünk egyre jobban és jobban kiszabadul. Amikor a test meghal, a lélek teljesen kiszabadul. Heraklitosz
@
Az embernek nem kell találgatnia, hogy mi lesz ez után az élet után, hanem ebben az életben kell annak akarata szerint eljárnia, aki küldött bennünket, amit mi eszünkkel tudunk, és a szívünkkel is érzünk.
Január 21.
Minél jobban megerősödik az emberben a felfogóképessége, és elcsendesednek a szenvedélyei, annál inkább felszabadul benne a lelki élet, isten és a környezete szeretete. Boldog az ember, amikor tudatosan elősegíti ezt.
1
Ha meglátnánk, hogy egy ember, aki ahelyett, hogy a házát befedné és ablakokat rakna, minden alkalommal, amikor fúj a szél és esik az eső kimenne a szabadba, kiállván az esőre, szélbe és haragudva a felhőkre kiabálna rájuk, megparancsolva az egyiknek menjen jobbra, a másiknak, hogy balra, — mi valószínűleg erre az embert azt mondanánk, hogy elment az esze. Ugyanakkor mi mindnyájan ugyanezt csináljuk, amikor megharagszunk a rosszra, melyet az emberek csinálnak, szidalmazzuk az embereket, és nem törődünk azzal, hogy a baj gyökerét megszüntessük magunkban. Holott megszabadulni a bennünk lévő rossztól — befedni a házat, ablakokat rakni — a mi hatalmunkban áll, de a világból kiírtani a rosszat éppoly kevésbé áll módunkban, mint a felhők irányítása. Ha az emberek ahelyett, hogy másokat oktatnának, csak néha-néha foglakoznának azzal, hogy magukat neveljék, — egyre kevesebb és kevesebb rossz maradna a földön, és egyre könnyebb és könnyebb lenne az emberek élete.
2
A hibák és a hamis dolgok ne zavarjanak! Senki nem tanít úgy, mint a saját hibáid felismerése. Az önnevelésnek ez az egyik legfőbb eszköze. Carlyle
3
Óvjátok meg a szíveteket a tőletek idegen aggodalmaktól, ne keveredjetek abba, ami titeket nem érint; inkább azon igyekezzetek, hogy megjavuljatok és sikeresek legyetek a tökéletesedés útján. Jámbor gondolatokból
4
Saját életünk a szellemi "szájhagyományunk" következménye, mint ahogy elődeink élete származásuknak hagyománya. Az általunk megvalósított "nagy tett" úgy tűnik csak indítóok ahhoz, hogy egész életünk feleljen meg ennek a tettnek. Joe Eliot
5
Soha se gondold, hogy nem fontos az az apró bolondság, amit csinálsz. "Korábban csináltam, többé nem teszem." Ez nem igaz: nehezen állod meg, hogy ne tedd még egyszer, amit egyszer már megtettél. Soha ne mond a jó dologról: nem éri meg a fáradtságot; ez olyan könnyű, amikor csak akarom, bármikor megteszem. Ne gondolj, és ne beszélj így. Még a legkisebb jó dolog is erőt ad a szeretetteljes élethez, mint ahogy a nem jóravaló dolgok csökkentik ezt az erőt.
6
Leeset az öreg almafáról egy érett alma a fiatal almafácska mellé. Azt mondta a fiatal almafácska az almának: Isten hozott alma! Kívánom neked, hogy minél előbb rohadj meg, hogy olyanná váljál, mint én! — Rohadj te meg magad, ha neked úgy tetszik, micsoda faragatlanság, — mondta az alma. Nem látod, hogy én milyen piros, jó, erős, lédús vagyok? Én nem rohadni akarok, hanem örvendezni akarok. — Hiszen a te összes szépséged, az egész tested — csak időleges takaró, mindebbe nincs élet. Élet csak abban a magban van, mely benned van, és te nem is ismersz. — Semmilyen mag nincs, mindez butaság! — mondta az alma és befejezte a beszélgetést.
Így gondolják azok az emberek is, akik nem ismerik fel azt, hogy bennük lelki élet van, így csak állati életet élnek. De akarja, nem akarja ezt az az ember, ép úgy, mint az alma, minél többet él, annál jobban és jobban elgyengül, eltűnik belőle az, amit az életének tekintett, és egyre világosabban és világosabban láthatóvá lesz a valóságos, növekvő, haldoklás nélküli élet. Akkor nem jobb-e a kezdettől fogva nem azt az életet élni, ami elhal, hanem ami nem szűnik meg növekedni, és nem semmisül meg?
@
Nekünk úgy tűnik, hogy a legfontosabb a munka: dolgozni valami láthatón, házat építeni, földet szántani, jószágot etetni, terményt betakarítani, de a saját bensőnkön, azon, ami nem látszik — ez a dolog nem fontos, olyan, mint amit lehet is csinálni, meg nem is. Közben csak ez az egy dolog, munkálkodni a lelkünkön, azon, hogy napról napra jobbá és jóvá legyünk, csak ez az igazi tevékenység, és az összes többi látható tevékenység, csak akkor hasznos, ha a fő tevékenység, a lelki folyik.

Kiemelt szavak:
Jézus tanítása, jelleme, erő, tökéletesség csíráit, előítélet, isten közvetlensége, saját lelkéből a tanítás értelmét, Isten megismerése, szellemi élet, szellemi feletti, hamis hit, az élet értelmetlenségének a jelentősége, végső élet értelme, teljes odaadással viszonyulni, közélet dolgai, szeretet törvény, tedd azt mássokkal, mások veled tegyenek, jóindulat, értelem elterjedése, hamis vallás, függőség, szegénység, közélet, álmodozó, senki sem uralkodik, igazságosság, könyörület, saját tevékenység, általános lét jobbítása, megvilágosodott ember, tudós, művelt, felvilágosult, küldetés, magyarázat, értelmetlen élet, élet értelme, hogyan kell leélni, szükségtelen dolog, közösségi élet, isten serege, vezér követése, lemondás, áldozat, halál, születés, lelkünk a testünk koporsójába kerül, felfogóképesség, szenvedély, lelki élet, környezete szeretete, hibák, hamis dolgok, idegen aggodalmak, szájhagyomány, következmény, hagyomány, szeretetteljes élet, 

[1]              megtapasztalása
[2]              /őszintén/

2012. február 21., kedd

Aminél még eddig nem találtam teljesebb, konkrétabb, következetesebb írást 1 hét


Sok író gondolata az igazságról, életről és a magaviseletről Tolsztoj által összeválogatott, összegyűjtött, és minden napra elrendezett olvasmányok köre. 1904 - 1908 
ТОМ ПЕРВЫЙ Első kötet 
Подготовка текста Н. К. Гудзия, Н.Н. Гусева, Б. М. Эйхенбаума  Az orosz nyelvű szöveget előkészítette: Gudzijá N. K., Guszeva N. N., Ejhenbauma B. M. 
Круг Чтения 1904 - 1908 Январь - август Olvasmányok köre 1904-1908.
Fordította: Bedzsula Bálint László 2012. Madocsa

.

Január
Január 01. /Szellem, táplálék, könyv/
Jobb, nem sok igazán jót és szükségeset tudni, mint nagyon sok közvetett és feleslegeset.
1
Micsoda hatalmas gazdagság lehet egy kis válogatott könyvtárban, melyben azoknak a bölcs, és érdemes szerzőknek a közössége található megfelelő sorrendben, akiket a világ civilizált országaiban évezredek alatt válogattak az ő egyéni tanulmányaiknak és bölcsességüknek köszönhetően. Zárkózottságuk és elérhetetlenségük miatt, lehet, hogy türelmetlenek lettek volna, hogyha mi megzavarjuk őket elmélyülésükben és a foglalatosságukban, vagy az általános körülményeik tették volna lehetetlenné a beszélgetést.  De a gondolatot, melyet nem tártak fel még a legjobb barátjuk előtt sem, érthető formában van itt lejegyezve számunkra, más századok idegen embereinek. Igen, mi elkötelezettjei vagyunk a legjobb könyveknek, melyek életünkben a legfőbb lelki jótéteményt nyújtják. Emerson
2
Mi „kérődzőfajták” vagyunk, ezért nem elég, az ha a könyvek tartalmával megtömjük agyunkat. Addig, amíg nem rágtuk át rajta magunkat többször és emésztettük meg az egészet, hasznunkra nem válik.  Locke.

3
Óvakodj attól, hogy a sok író, és a mindenféle könyv olvasása ne okozzon lelki nyugtalanságot, és bizonytalanságot a fejedben. Értelmünket kizárólag csak a kétségtelenül arra érdemes írókkal tápláljuk, ha valami hasznosat akarunk. Túlságosan sok könyv eltereli a gondolatot. Ezért, ha valaha is vágyad-ébred ideiglenesen másfajta műhöz, ne felejts el ismét visszatérni az előbbihez. Seneca.
4
Olvassátok először az összes jó könyvet, különben egyáltalán nem sikerül elolvasni őket. Thoreau
5
Olvasni csak akkor kell, amikor a saját gondolataink forrása elapad, ami gyakran megesik még a legokosabbal is. Ellenben, ha a könyv kedvéért elűzzük a saját még meg nem erősödött gondolatunkat, ez bűn saját szellemünk ellen. Schopenhauer.
6
Az irodalomban is úgy van, mint az életben. Akárhova megy az ember, beleütközik az emberiség javíthatatlan csőcselékébe - nem véletlen a nevük légió - mely mindenütt nyüzsög, és mindent beszennyez, mint nyáron a legyek. Ugyanígy van a rossz könyvek elszaporodásával, mely hihetetlen mennyiségben termeli az irodalmi gazt, amely megfolytja a kifogástalan magot. Az ilyen könyvek elrabolják a nagyközönség idejét, pénzét és figyelmét, mely valójában a válogatott alkotások részére adatott. A rossz könyvek nemcsak haszontalanok, hanem ártalmasak. Hiszen a jelenlegi írásos művek 9/10 csak azért nyomtatódik, hogy kicsalják a hiszékeny nagyszámú közönség zsebéből néhány felesleges tallért; ennek érdekében a szerzők, kiadók, és szerkesztők szándékosan megvastagítják a könyvecskéket. Még kártékonyabb, szemtelenebb és lelkiismeretlenebb csalást követnek el a soronkénti firkászok; garasokat behajtva soronkénti tákolmányukért. Ezek a "napszámosok" megrontják az olvasók ízlését és megsemmisítik a természetes megvilágosodást.
Ennek a megrontásnak az ellensúlyozására le kell szoknunk az olvasásról, vagyis másképpen kifejezve, nem kell egyáltalán azokat a könyveket olvasni, melyek az általános érdeklődés középpontjában vannak, vagy nagy port kavarnak. Egyszerűen szólva köpni kell az ilyen kiadásokra, amelyeknek kiadásuk első év lesz egyben az utolsó is.
Nem hallgathatjuk el, hogy aki a tudatlanok számára ír, az mindig nagy olvasótáborra lel, ezzel szemben az embereknek ki kellene használniuk ezt a rövid, szűken mért létezést minden idők, és minden nemzet első osztályú mestereinek, és az alkotók gazdag, ajándékainak megismerésére, melyek bástyaként emelkednek a rossz írók tömege felé. Csak az írók eme osztálya képes művelni, és oktatni. Értéktelen könyvből sohasem olvashatsz elég keveset, míg az értékesekből nincs módod túl sokat olvasni. A rossz könyvek — erkölcsi mérgek, tompítják az értelmet. Annak következtében, hogy a tömeg nem ragaszkodik a minden idők legjobb könyveinek olvasásához, hanem csak az új és modern irodalomhoz, a mátíró firkászok szűk körében forognak, akik ugyanazon ismétlődő gondolatok mentén, mindnyájan ugyan azt bizonygatják, így századunk nem mászik ki saját szennyéből. Schopenhauer.
@
A különbség a mérgező anyag és a szellemi méreg között az, hogy a legtöbb mérgező anyag undorító ízű, míg a szellemi mérgek, újságok és buta könyvek formájában gyakran csábítók.
Január 02.
Egy a legdurvább hiedelmek közül, melyet az úgynevezett modern tudósok többségének előfeltevése ez az, hogy az ember hit nélkül élhet.
1
Az emberek évszázadokon át mindig arra vágytak, hogy tudják, vagy legalább elképzelésük legyen földi létezésük kezdő- és végcéljáról. Azért jelent meg a vallás, hogy kielégítse eme szükségletüket, és megvilágítsa azt a kapcsolatot, ami összeköt minden embert, mint testvéreket, akiknek egy a közös eredetük, élet feladatuk és végcéljuk. Joseph Mazzini.
2
Az igazi vallás az a viszony, amelyet az ember a körülötte levő végtelen élettel kialakít, ezáltal életét ezzel a végtelenséggel összeköti, és cselekedeteit vezeti.
3
Minden vallás lényege a következő kérdésekre adott válaszban van; miért élek, és milyen a viszonyom az engem körülvevő végtelen világgal. Nincs olyan vallás, a legmagasztosabbtól a legdurvábbig, amely alapjaiban ne határozná meg annak a megállapítását, hogy milyen az ember viszonya az őt környező világgal.
4
A vallás a legnagyobb és leghatalmasabb meghatározó az ember nevelésében, hatalmas erő a köznevelésben. Éppen ezért válik az emberiség előrehaladásának legnagyobb akadályává a hit külső megjelenése, és az önző politikai tevékenység. A papság és az állam tevékenysége ellentétes a vallással. A vallás lényege, örök és Isteni, egyformán betölti mindenütt az emberek szívét, ahol csak érez, dobog. Az összes kutatásaink is ezt mutatják nekünk; minden nagy vallásnak Egy a közös alapja, Egyazon tanok az emberiség fejlődése óta napjainkig.
Minden vallás lényege egy örök igazságból ered.
Csak hordják a párszik saját Tao jelképeiket, a zsidók saját jeleiket, a keresztények saját keresztjeiket, a muzulmánok saját félholdjukat, de egyre mindnyájan emlékezzenek, hogy ezek csak külső jelek, de minden vallás lényege - környezetünk szeretete - melyet egyformán megkövetel Manu, Zarathusztra, Buddha, Mózes, Szókratész, Hiller, Jézus, Pál, Mohammed ... Maurice Flyugel.
5
Bármely vallás lényege nem abban áll, amit ismert tanulmányok összegyűjtöttek, mint isteni kinyilatkoztatások (ennek neve teológia), hanem a lehetőségeink összessége, amit Isten ránk hagyott. Kant szerint.
@
Hit nélkül az ember élete — alantas élet.
Január 03.
„Én azért élek, hogy annak, aki engem küldött megvalósulhasson a szabadítása, és előmozdíthassam eme lehetőség beteljesülését.” – mondta Krisztus – Mindegyikünknek ez a dolga. Nem tudhatjuk, miből áll ez egész mű, amit Isten rajtunk keresztül végez, de lehetetlen nem tudnunk, hogy miben áll a mi részvételünk.
1
Nem mindenki, a ki ezt mondja nékem: Uramisten! Uramisten! megyen be a mennyek országába; hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. Mát. 7. 21.
2
Ha nincs erőd égni, fényt sugározni, legalább ne áld el mások elől.
3
Az, aki az egészséges józanész törvényeit ismeri, kisebb annál, mint aki szereti őket. De az, aki szereti őket, kisebb annál, aki megvalósítja őket. Kínai bölcsesség.
4
A mi életünk legfőbb kérdése abban áll, hogy vajon azt tesszük-e, azalatt a rövid idő alatt, ameddig élnünk adatott, amit Ő szeretne tőlünk, aki a földi létre küldött bennünket. Azt tesszük-e?
5
Nekem nehéz, én kérem, Istent segítsen nekem. De hiszen az én dolgom Istent szolgálni, és nem neki kell engemet szolgálni. Csak erre kell emlékezni, és a nehézség megkönnyebbül.
6
Nincs szakadék föld és ég között, és istenkáromlás volna, hogy az a hajlék, melyet Isten adott, állandóan a gonosz, a kapzsiság, és az elnyomás hatalma alatt álljon. A Föld nem a vezeklés helye, hanem a mi lakhelyünk, ahol nekünk azért kell dolgoznunk, hogy elérjük az igazságot és az igazságosságot, melyhez való törekvés minden ember lelkében meghúzódik. Giuseppe Mazzini
7
A nekünk rendelt munkát mi kötelesek vagyunk becsületesen és szemrehányás nélkül végrehajtani, attól függetlenül, hogy abban reménykedünk, hogy angyalokká válunk, vagy azt gondoljuk, hogy valamikor csigák voltunk. John Ruskin.
@
Képzeld el, hogy az élet célja - a te boldogságod - és akkor az élet kegyetlen badarság. Ismerd fel azt, amit neked az emberi bölcsesség is, értelmed is, szíved is mond: az élet Annak a szolgálása, aki téged a világba küldött, és akkor az élet folytonos örömé válik..
Január 04.
Csak, ha nem akarjuk, nem tudjuk érezni a kapcsolatot a föld összes emberével: összeköt bennünket az ipar a kereskedelem, a művészet, a tudomány, és ami a fő a közös helyzetünk, és viszonyunk a világhoz. 
1
A jóakaratú emberek akkor is segítenek egymásnak, amikor nem is sejtik, a rosszindulatúak ellenben szándékosan akadályozzák egymást.          Kínai közmondás.
2
Mindenkinek megvan a saját nyomasztó terhe, hibái: senki sem lehet meg mások segítsége nélkül: ezért is kell segítenünk egymást vigasztalással, tanáccsal és kölcsönös figyelmeztetéssel.        "Kegyes" gondolatok.
3
A világunk olyan, hogy ezer ember, ha együtt dolgozik, sokszorta többet tud elvégezni, mint ugyanez az ezer ember külön-külön. Ez azonban mégsem bizonyítja szükségességét annak, hogy 999 ember rabszolgája legyen egynek.            Henry George.
4
A tapasztalt ember – tanítómestere a tudatlannak; a tudatlan ember – amin a tapasztalt dolgozik. Az, aki a tanítóját nem tiszteli, és nem szereti azt, amin dolgozik – tévedésben van, bármily eszes ember volna. Lao Ce.
5
Ádám minden leszármazottja – egyazon test része. Amikor szenved az egyik tag, az összes szenved. Ha te közömbös vagy mások szenvedéséhez, nem érdemled meg az EMBER nevet. Szádi.
6
A különálló emberek élete az egész emberiség életével teljesen össze kell forrnia, mivel minden teremtmény bekerülése hozzájárulással és egyetértéssel történik. Ahogy a külső természetben, úgy a szellemi világban is az élet jelenségei az egymás közötti szoros kapcsolatból áll.           Marcus Aurelius.
@
Az emberiség eddigi története, ahogyan ismerjük, nem más, mint az emberiség egyre nagyobb és nagyobb összefogásra való törekvése. Ez az egység különböző eszközökkel valósul meg, és nem csak azokat szolgálja, akik ezért dolgoznak, hanem még azokat is, akik ellene vannak.
Január 05.
Egy emberekkel megtelt épületben, ha valaki elkiáltja magát: tűz van! — és a tömeg meglódul, halálra zúz tíz, száz embert. Ilyen nyilvánvaló kárt okoz a szó. A kár nem kisebb, amikor mi nem látjuk azokat az embereket, akik a szavunktól szenvednek.
1
A seb, melyet lőfegyver okozott - begyógyulhat, de az a seb, melyet nyelv ejtett - sohasem gyógyul be. Perzsa mondás.
2
Aki nem követ el bűnt szóval, az az ember tökéletes, hatalmas erejű és még a testét is megfékezi. A lovak szájába zablát teszünk, hogy engedelmeskedjenek nekünk, így irányítjuk egész testüket; a hajóknál, bármily nagyok és bármekkora viharban sodródnak, kis kormánylapáttal irányíthatók, a kormányos akarata szerint; ugyanígy a nyelv is, nem nagy, mégis sokat tesz. Nézd az apró tüzet, milyen sok anyagot felgyújt; és a nyelv -- tűz, kiszínezi a valótlanságot. Jakab levele 3. 2-6
3
Amikor meghallod, hogy az emberek mások romlottságáról beszélnek, ne vegyél részt kedvtelésükben! Ha az emberek tudatlanságáról hallasz, ne hallgasd végig és igyekezz elfelejteni, amit hallottál! De, ha az emberek jótetteiről hallasz, jegyezd meg és add tovább! Ha így teszel, hamar hozzászoksz ehhez, és amikor rosszindulatú emberekről hallasz, ez számodra olyan fájó lesz, mintha téged szidnának, és ha kiszalad a szádon rossz szó ismerősödről, ez neked is olyan fájdalmat okoz, mintha magadat ütnéd meg. Keleti bölcsesség.
4
Figyelj a vitákra, de vitába ne keveredj. Isten őrizzen az indulatosságtól és kapkodástól még az apró kifejezésekben is. Gogol
5
Megfogadtam: Életem során figyelmes leszek, hogy ne kövessek el hibát a nyelvemmel, megfékezem számat addig, míg bűnös lesz előttem.          Zsoltár 39:2
@
Féljél, az emberek összefogásának megrontójává lenni, szavakkal kellemetlen érzéseket előhívni belőlük egymás ellen.
Január 06.
A jótetthez, erőfeszítés szükséges, de még nagyobb erőfeszítés szükséges, ha tartózkodni akarunk a rossztól.
1
A sérthetetlenség eléréséhez a legfontosabb, a mértékletesség. Az önmegtartóztatásnak korai szokásnak kell lennie. Ha korai szokás, akkor a jótettekben megerősödik. Annak, aki megerősödött a jótettekben, semmi sincs, amin ne tudna felülkerekedni. Lao Ce.
2
Mindaz, amikért az emberek lelkesednek, minden, aminek a megszerzéséért ők izgulnak és fáradoznak, mindezek a legkisebb örömöt se adják nekik. Mindaddig, amíg ezen fáradoznak, azt gondolják, hogy az ő boldogságuk abban van, amiért megszenvednek. De csak érjék el a vágyukat, rögtön elkezdenek újra vágyakozni, bánkódnak és irigykednek amiatt, amijük,  még nincs. Nem mihaszna vágyaink kielégítésével érhető el a nyugalom, ellenkezőleg, az ilyen vágyaktól való megszabadulással. Ha meg akarsz győződni ennek igazáról, fektess fele annyi munkát ez üres vágyaktól való megszabadulásra, mint amennyit eddig a megvalósulásukra fordítottál, és te magad is hamarosan meglátod, ha így teszel, sokkal több nyugalmat és boldogságot kapsz.       Epictetus
3
Dicsőség annak az embernek, aki nem esik kísértésbe. Mert Isten mindenkit megpróbál: az egyik embert gazdagsággal, a másikat szegénységgel.  A gazdagnál nézi, hogy kinyitja-e a tenyerét a szűkölködő előtt, a szegénynél pedig azt nézi, hogy a szenvedését vajon zúgolódás nélkül, alázattal viseli-e el.         Talmud.
4
Csak azt hívom igazi kocsisnak, aki kézben tartja saját haragját, mely hasonló a száguldó kocsihoz; míg mások, az erőtlenek csak a gyeplőbe kapaszkodnak.     [Dhammapada.] Buddhista bölcsesség.

5
Abban az esetben, ha a kellemetlen dolgok megterhelnek, érzed a haragod vagy a felháborodásod megjelenését, menekülj ettől, és ne veszítsd el az önuralmadat. Mennél több gyakorlatot szerzünk ebben, hogy akaraterőnk segítségével visszanyerjük lelki nyugalmunkat, annál inkább megerősödik a képességünk lelki nyugalmunk megőrzésére.   Marcus Aurelius.
@
Akárhányszor elbuksz is, nem győzvén le indulataidat, ne csüggedj! Mert minden erőfeszítésed e harcban gyengíti szenvedélyed és megkönnyíti győzedelmed felette.
Január 07.
A jó szándék az emberek felé kötelesség. Ha nem vagy jóindulatú, nem teljesíted legfőbb kötelességed.
1
Minden embert tisztelni kell, akármilyen sajnálatraméltó, vagy nevetséges. Emlékeznünk kell, hogy minden emberben ugyanaz a lélek van, mint bennünk. Még akkor is, ha a másik testileg, lelkileg visszataszító így kell gondolkoznunk: "Igen, ilyen szörnyűségnek is kell lennie, és el kell viselni őket."  Ha kimutatjuk nekik ellenszenvünket, először is, igazságtalanok vagyunk, másodszor, kihívjuk őket, olyan harcra, mely nem a koncért, hanem az ő létükért folyik. Akármilyen is, képtelen megváltoztatni magát, mit tehet, küzd ellenünk, mint a halálos ellenségével. Hiszen valójában mi akkor akarunk jók lenni hozzájuk, ha ők már megváltoztak, és nem olyanok, amilyenek. De ez számukra lehetetlen. Éppen ezért, jó szándékúnak kell lennünk minden emberrel, bármilyen is legyen, és ne várjuk tőle azt, amire képtelen, hogy más ember legyen.        Schopenhauer.
2
Ne legyetek keményszívűek ahhoz, aki kísértésbe esett, igyekezzetek úgy megnyugtatni őt, mint ahogy ti magatok szeretnétek megvigasztalódni.
3
Ne halazd holnapig, amit ma megtehetsz.
Ne csináltasd mással, amit te magad megtehetsz.
A büszkeség többe kerül, mint amit ételre, italra, hajlékra és ruhára szükséges.
Mennyit szenvedünk a miatt, ami nem történt meg, csak megtörténhetett volna.
Ha megharagszol, mielőtt bármit tennél, mondasz számolj el tízig. Ha az érzés nem múlt, számolj százig, ha még mindig nem múlt — számolj ezerig. Jefferson által.
4
Senkit se nézzetek le, nyomjátok el a saját szívetekben a helytelen gondolatmenetet, a sértő bizalmatlanságot embertársaddal szemben, helyette a legjobb értelemben magyarázzátok magatoknak mások cselekedeteit és szavait!
5
A szentnek sincs megingathatatlan szíve. Ő hozzáigazítja a saját szívét az összes ember szívéhez. Az erényes emberhez úgy viszonyul, mint erényeshez, és a többihez, mint olyan emberhez, akik képes az erényre.
6
Ahogy az ember értelmesebb és kedvesebb, úgy egyre több jóságot vesz észre az emberekben.
@
A jólelkűség megszépíti az életet, feloldja az ellentmondásokat, világossá teszi a zavarost, a nehezet — könnyűvé, a szomorúságot — örömtelivé változtatja.
.....................................................................................................................