2012. március 20., kedd

Aminél még eddig nem találtam teljesebb, konkrétabb, következetesebb írást 2 hét


Január 08.
A Jézus tanítása annyira világos, hogy a gyermekek is eredeti értelmében értik. Csak azok az emberek nem értik meg, akik keresztényeknek akarnak látszani, vagy annak hívatják magukat.
1
Buddha mondta: az az ember, aki elkezd lelki életet élni, ahhoz az emberhez hasonlítható, aki fényt visz a sötét szobába, a sötétség rögtön szertefoszlik. Abban a pillanatban, ahogy ilyen életre támaszkodsz, benned is teljes világosság keletkezik.
2
Az "emberek közössége" (azokról beszélek akik, jó szándékúak, és még nem érte el őket a rontás, a szellemi vezető rétegből származnak), aki megszabadult attól, ahogy Krisztus mondja – elkápráztatta a gazdagság, megelégült a mindennapi kenyérrel, a Mennyei Atyától csak azt kéri, amit Ő a kis madaraknak ad, akik nem vetnek, nem aratnak, — "emberek közössége", aki igazi életet él, szívére hallgat, nem mint egyéb emberek, kiket az egész világ vágyai és aggodalmai sújtanak. Nyilvánvaló, hogy a hőstetteket, önfeláldozást közöttük kell keresni, az "emberek közösségében". Mellőzzétek csak az "emberek közösségét", mi lesz a Szövetség dolgaival, amire kizárólag támaszkodhat a közösség, ami a nemzetek nagysága és ereje? Amikor a nemzetek meggyengülnek, ki újítja meg őket, ki kelti életre, ha nem eme egyszerű "emberek közössége"? Ha a betegség már gyógyíthatatlan, ha szükséges, hogy az emberek közösségei elhaljanak, miből lesz a fiatal hajtás, melynek a régi fát kell helyettesítenie, ha nem ismét az „emberek közösségéből"? És miért az „emberek közösségéhez" fordul Krisztus, és miért az „emberek közössége" ismeri fel Benne az Atya küldöttét, és dicsőíti nevét, hirdetve hatalmát, és engedelmeskedik neki? Míg az egyházfők, az írástudók megátkozzák és meg is ölik őt.
De az ő erőfeszítéseik, ravaszságuk és büntetéseik ellenére Krisztus győzedelmeskedett az "emberek közösségében", akik megalapították a földön az ő királyságát, ami általuk elterjed és az "emberek közössége" közreműködésével olyan új élet születik, melynek isteni csiráját olyan nagyon szerették volna elfojtani az elnyomó hatalmak, kiken már eluralkodott a közeli végük miatt érzett rettenetes borzalom.          Lamennais.
3
Két egyformán pusztító előítélettől kell tartózkodni: a teológusok által tanított ama babonától, mely szerint az Istenség lényegét szavakkal ki lehet fejezni, és a tudomány előfeltevésétől, mely szerint az Isteni erő tudományos kísérletekkel megmagyarázható. John Ruskin.
4
Krisztus utolsó kívánsága magában foglalja egész tanítását: „Szeressetek mindenkit, mint ahogy én is szeretlek titeket. Erről ismerjenek fel benneteket, tanítványaimat, hogy szeretettel viseltettek mindenki iránt.” – Krisztus tehát nem azt mondja követőinek, hogy ezt, vagy azt higgyétek, hanem, szeressetek. A hit fogalma együtt változik a tudás és a nézőpontok feltartóztathatatlan változásaival; kapcsolatban áll az idővel, és változik az idővel. A szeretet nem időszakos (ideiglenes), hanem változatlan, örök.
5
Az én vallásom — minden élő szeretete.     Ibrahim Kardovsky.
@
A kereszténység megvalósításához már csak elferdítéseinek /meghamísításának/ megsemmisítése hiányzik.
Január 09.
Az ismeret csak akkor tudás, ha saját gondolataink erőfeszítésével szereztük, és nem emlékezetünk által.
1
Csak, amikor mindent tökéletesen elfelejtettünk, amire tanítottak, kezdhetjük el az igazi megismerést. Én egy hajszálnyival sem jutok közelebb a tárgy megismeréséhez addig, amíg abban a feltételezésben élek, hogy valamely tárgyhoz való viszonyom tudós által meghatározott. Hogy megismerjek egy tárgyat, úgy kell megközelítenem, mint valami teljesen idegent.          Thoreau
2
A folyamatos áramlása az idegen gondolatoknak természetszerűleg feltartóztatja és elnémítja a sajátot, és ha ez hosszú ideig tart, akkor képes teljesen elgyengíteni a saját értelmünk erejét, ha nem rendelkezik nagyfokú rugalmassággal, hogy ellenálljon ennek a természetellenes folyamatnak. Látható, hogyan teszi tönkre értelmünket az állandó olvasás és tanulmányozás, ha gyakran és önkényesen megszakítjuk azt, azért, hogy helyet biztosítsunk egy teljesen idegen gondolatmenetnek. Ennek következtében sérül leginkább a saját gondolkodási rendszerünk azáltal, hogy megismerésünk elveszíti saját céltudatosságát, és a folyamatos kapcsolatát, tudatosságát. Szétkergetni a saját gondolatainkat, csak azért, hogy helyet csináljunk a könyvinek, — szerintem ez pont olyan, mint azért eladni a saját földünket, hogy másokét láthassuk — Shakespeare ezzel gúnyolta kora turistáit.
Az is árt, ha valamiről hamarabb olvasunk, mint ahogy elgondolkodtunk volna rajta. Ugyanis az új anyaggal belopja magát fejünkbe az idegen nézőponttal együtt az idegen hozzáállás is, és ez azért valószínű, mert az emberben meglévő természetes lustaság és közöny miatt arra törekszik, hogy a gondolkodás nehézségeit elkerülje, éppen ezért fogad el kész gondolatokat és hagyja érvényesülni azokat. Ez a szokás gyökeret ereszt, és akkor a gondolatok mennek a maguk megszokott útján, hasonlóan a kis patakokhoz, melyeket csatornákba vezettek: ezek után rátalálni saját, új gondolatunkra kétszer nehezebb. Ezért van az, hogy még a tudósoknál is olyan ritkán találkozunk saját gondolattal. Schopenhauer.
3
A tudás hasonló a kézről-kézre járó pénzhez. Az embernek részben joga van büszkélkednie vele, ha ő maga dolgozott anyagáért, készítette, vagy legalább becsületesen szerezte meg a már elkészítettet. De ha ő semmi hasonlót nem tett, csak úgy kapta valamelyik járókelőtől, aki arcába dobta neki, milyen alapon büszkélkedhetne vele?    John Ruskin.
4
Az emberi értelem számára kevésbé ártalmas, ha egyáltalán nem tanul, mint a nagyon korai és nagyon sok tanulás.
5
A legnagyobb gondolkodók érdeme éppen abban van, hogy a meglévő könyvektől és szájhagyományoktól függetlenül azt fejezték ki, amit ők gondoltak és nem azt, amit a korábban élt, vagy a körülöttük lévők gondoltak. Éppen ezért, mindegyikünk kötelessége lesni és elcsípni azokat a tiszta (fenséges) gondolatokat, melyek szikrához hasonlóan időről-időre felvillannak és fellángolnak a tudatunkban. Mindegyikőnk számára ezek a belső megvilágosodások sokkal nagyobb jelentőségűek, mint a tengernyi költők bölcs elmélkedései (meglátásai), tanulmányai.   Emerson.
6
Egy ötlet csak akkor segíti életedet, ha saját fejedből pattant, vagy legalább válasz arra a kérdésre, ami már korábban benned megfogalmazódott. Az idegen ötlet, melyet eszedbe és emlékezetedbe véstél nem befolyásolja életedet, és megfér a neki ellentétes cselekedetekkel.
@
Kevesebbet olvassatok, kevesebbet tanuljatok, és többet gondolkodjatok. Tanítóktól és könyvektől csak annyit tanuljatok, amennyire szükségetek van, és amennyit meg akartok tudni.


Január 10.
A nevelés alapja — mindenek előtt, a hozzáállás meghatározása, és ezzel kapcsolatban, ebből kifolyólag a viselkedés irányítása.
1
Aki megront egyet a segéderőből — akik bennem hisznek, annak jobb lenne, ha nyakába malomkövet kötöttek volna és belefojtották volna a tenger mélyébe. Jaj, a világnak a kisértések miatt, hiszen szükségesek a kísértők; de jaj, annak az embernek, aki által a kísértés megtörténik.            Mát. 18.6-7
2
A gyermekneveléskor emlékeznünk kell, hogy nem a jelenlegi életre nevelünk, hanem a jövőbenire, jobb állapotára az emberi fajnak, vagyis olyan életre, amelyben az élet minősége jobbak. De a szülők rendszerint a gyermekeiket csak úgy nevelik, hogy a jelen elvárásoknak feleljenek meg, bár ez rongált. Mi a jövőre — arra a jobb felépítésű világra — való gyerekneveléssel jobbítjuk meg a jövő világot. Kant
3
Hogy az embert a jövő számára alkalmassá neveljük a teljesen tökéletes ember szem előtt tartásával kell nevelnünk, tanítványunk csak ebben az esetben lesz méltó tagja annak a nemzedéknek, amelyben élnie kell.
4
Eljuttatni a gyereket a benne lévő isteni természet felismerésére, számomra a legfőbb kötelesség szülőként és nevelőként. Csanying
5
Az igazi nevelés célja — nem csak abban áll, hogy arra késztessünk, hogy az embereknek jót tegyenek, hanem hogy ebben találják meg a boldogságukat; nemcsak hogy igazságossá váljanak, de éhezzék és szomjúhozzák az igazságot. John Ruskin.
@
A vallási tanítás — a nevelés alapja, ezzel szemben a mi keresztény világunkban azt tanítják, amiben senki sem hisz. A gyermekek megérzők és látják ezt, és nem csak azt nem hiszik el, amit tanítanak, hanem annak sem hisznek, aki tanítja.
Január 11.
Alázat nélkül lehetetlen a tökéletesedés. "Minek nekem a tökéletesedés, ha így is jó vagyok?"
1
Minél fentebb vagy, annál többet alázkodj! Sokan élnek a magasságokban, és dicsőségben, de a titkok csak az egyszerűeknek jelennek meg. Ne keress olyat, ami nagyon nehéz, és meghaladja erődet! De azt, ami előírt számodra — a felől tisztelettel gondolkozzál! Ne légy kíváncsi abban, ami neked nem kell! Így is több hozzáférhető számodra, mint amit felfoghatsz.
Sokan vannak, akiket becsapott a saját becsvágyó gondolkodásmódjuk, ezért se dicsekedjél a tudással, ami nincs neked! Prédikátorok (apokrif)
2
Jézus odahívta őket és mondta: ti tudjátok, hogy a fejedelmek a népek felett uralkodnak, a főrangúak kormányozzák őket, de közöttetek ne így legyen. Aki közöttetek nagy akar lenni, legyen a ti szolgálótok, és aki közületek az első akar lenni, legyen a ti rabbotok; mint ahogy az emberi fiú nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy szolgáljon, és odaadja a saját lelkét sokak megmentéséért.  Mát. 20.25-28
3
Az, akit megbántottak, és nyugodtan viseli a sértést, nem viszonozva azt, az nagy győzelmet aratott az élet dolgában.        Genf-Lan.
4
Barátaid közül vannak, akik rosszallásukat fejezik neked, mások magasztalnak; közelegy a rosszallókhoz, és távolodj a magasztalóktól.     Talmud.
5
Foglalj helyet lentebb, mint ami megillet. Jobb, ha azt mondják neked, menj fel fentebb, mintsem menj le lejjebb. Aki felmagasztalja magát, azt az isten lealacsonyítja, aki pedig legyőzi magát, azt isten felemeli.       Talmud.
6
Igyekezzetek szüntelenül megsemmisíteni magatokban bármilyen uralkodási vágyat, ne keressétek a dicsőséget, és a dicséretet — mindezek lehet, hogy csak tönkreteszik a lelketeket. Tartózkodjatok a gondolatoktól, hogy vannak olyan erényeitek, amik másoknak nincs.       Jámbor gondolatokból
7
Bár a bölcs szigorú magához, másoktól semmit sem követel. Előfordul, hogy ő elégedett a saját helyzetével és sohasem emel panaszt az égre, nem hibáztat másokat a saját sorsáért — ezért található az alacsony völgyben, ő enged a sorsnak. Míg az ostoba ember földi kincseket keresve, veszedelmekbe jut.
Ha a nyíl célt téveszt, az íjász magát hibáztatja, nem másokat. Így tesz a bölcs is. Konfucius
8
Közületek a nagy, legyen a szolgálótok; különben aki előlépteti magát, lefokozott lesz, aki pedig lealacsonyítja magát, az felemeltetik.           Mát. 23 11-12
@
Emlékezz minden általad elkövetett ostobaságodra. Ez segít neked, hogy ne kövess el ostobaságot. Ha viszont a jótetteidre fogsz emlékezni, ez megakadályoz a jótettben.
Január 12.
Vannak emberek, akik jogot formálnak arra, hogy eldöntsék mások helyett mások viszonyát istenhez, és a világhoz; és vannak emberek - a nagyszámú többség, akik átadják ezt a jogot másoknak és vakon hisznek annak, amit nekik mondanak. Egyformán vétkesek ezek is, azok is.
1
Vannak emberek, akik megtudván, hogy a vallási kérdések már megoldottak, és az összes vallási törvény felállított, abban a pillanatban azoknak az emberek kezébe kerülnek, akik kapnak az ilyen megengedésért, és a megállapodásért. Miért fáradoznának azon, amit már mások végérvényesen saját elidegeníthetetlen dolguknak ismernek? Nekik már csak az marad hátra, hogy kellemesen eltöltsék az időt, megtöltve a napokat élvezetekkel, és szórakozásokkal, és ily módon kellemes álmokba ringassák magukat évekre. Az ilyen együgyű megelégedés következménye az a jelenség is, hogy hiányzik a népből a törekvés annak megítélésére, amit neki sugalmaznak. Félek, hogy a vakhit okozta járom lenyomata -- a rabszolgaság -- még sokáig megmarad a nyakunkon.         Milton.
2
Attól a pillanattól, amikor az ember lemond a saját szellemi függetlenségéről, attól a pillanattól, amikor az ember elkezdte a saját kötelezettségét nem a saját belső hangja alapján, hanem az ismert testületek, pártok nézőpontja szerint meghatározni, attól a pillanattól, amikor lerázta magáról a saját felelősségét azzal, hogy ő csak egy a milliók közül, — ettől a pillanattól ő megfosztotta magát saját szellemi erejétől, és az emberektől várja azt, amit egyedül csak isten tehet. Ő teszi az isteni erő helyébe a durva emberi elme előírásait.         Csanying
3
Mindnyájan hasonlók vagyunk a gyermekre, aki először a saját nagymamájának megcáfolhatatlan igazságait ismétli, azután — tanítóinak, majd az évek múlásával — más nagyszerű embereknek, akik utukba estek. Milyen nehézségek árán igyekszünk megjegyezni könyv nélkül a szavakat, amit mi hallottunk tőlük! Amikor saját magunk jutunk el arra a szintre, amelyiken ezek a mi tanítóink álltak, és megértjük szavaik lényegét, a kiábrándultságunk lehet, hogy olyan erős lesz, hogy mi legszívesebben elfelejtenénk mindent, amit tőlük hallottunk.    Emerson
4
Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik szelíd külsővel jönnek hozzátok, de belső lényükben rosszindulatú kizsákmányolók, akiket az ő eredményeik alapján ismertek fel.  — Szednek-e tüskés bokorról szőlőt, vagy a bogáncsról fügét? Minden kifogástalan fa jó terméseket hoz, de az ócska fa termései silányak: nem hozhat egy kifogástalan fa értéktelen termést, sem ócska fa kifogástalan termést, ugyanígy a hamis prófétákat se lehet másképpen felismerni.            Mát. 7. 15-20
5
Az ember azokkal a szájhagyományokkal rendelkezhet, amelyek elérték őt a múlt bölcs és szent embereitől, de neki magának kell ellenőriznie a saját józan eszével azt, ami eljutott hozzá, és az egyiket elutasítania a másikat elfogadnia.
@
Minden ember maga köteles meghatároznia a saját viszonyát a világhoz és istenhez.
Január 13.
A bizalom /hit/ voltaképpen az élet értelmének megértése, és az ebből a felismerésből következő kötelesség elismerése.
1
Ki a felséges /szeretetteljes, jóravaló, derék, kiváló, kifogástalan/ ember? — Csak a jószívű /jóakaratú/ ember áldott. De mi is az a szívvel-lélekkel /hittel/? — Ez saját akaratunk összhangban a lelkiismerettel, a mindenség szellemével. Kínai buddhizmus.
2
A szív-lélek /hit/ dolga nem csak abban áll, hogy az embert jobbá tegye. A jó ember hite, ami felemeli őt azokba a magasságokba, ami által neki minden könnyű és örömteli. Leszing
3
Egy szükséges, hogy magunkat istennek megadjuk. Járd az utadat /légy rendben/, és hagyd istenre kibogozni a világ fonalét és a világ ítéletét. Legyen akár pusztulás vagy örök élet. Aminek lennie kell, — az lesz. Ami lesz, — áldás lesz. Az ember életútjának beteljesedéséhez a jóba vetett hiten kívül másra nincs szükség. Amiel.
4
Kétféle nyugalom van. Van az ellentét nyugalma, ez a zaj, és a mardosó aggodalom hiánya, — csata, vihar utáni csend. De van egy másik, sokkal tökéletesebb a lelki nyugalom, melyet az előző nyugalom csak megelőz, ez az isteni nyugalom, melyet mindenki megért, melynek igazi neve — "isten országa bennünk". Ehhez a lelki nyugalomhoz tartozik az a nyugalom, amit a szívvel-lélekkel való hit vallása ad nekünk. Ez tudatos egyesülés istennel és a világgal, a szeretet szövetsége /együttműködése/ az összes lénnyel, minden tiszta és ártatlan szeretete, képesség saját vágyaink, érdekeink feláldozására, részvétel a mindenség szellemében és tevékenységében, a saját akaratunk teljes összhangban az Ő végtelen forrásával. Ebben van az igazi nyugalma és boldogsága az embernek.           Csanying
5
Azt mondják, hogy az utolsó napon végítélet lesz, és hogy a jóisten dühös lesz. De a kegyes istentől nem származhat más, csak jóság. Ne félj: a vég örömteli lesz! Akármilyenek is voltak a földi vallások, az igazi hit egyedül az, hogy az isten szeretet. A szeretetből pedig nem származhat más, csak jó. Perzsa
6
Az emberek azt kérdezik: mi lesz a halál után? Erre így kell felelni: ha te nem csak szájaddal, hanem szívből mondod: legyen meg a te akaratod, ahogyan a földön, úgy a menyben is — ez azt jelenti, ahogy ebben az ideiglenes létben, úgy az öröklétben is, így neked gondolkodnod sem kell arról, mi lesz a halál után. Ad át magad a mindenható akaratának, dicsőítve őt; tudván, hogy ő a szeretet, — így hát mitől kellene félned? Krisztus haldokolva mondta: „Atyám! Rád bízom lelkemet" Ha valaki ezeket a szavakat nem csak a szájával mondja, hanem tiszta szívből, akkor annak az embernek több nem kell.
Ha az én lelkem visszatér az atyához, akkor vele semmi, a legjobbon kívül, nem történhet.
7
Hogy igazi hitünk /szív-lélek/ legyen, fel kell nevelnünk magunkban. A neveléséhez, a szív-lélek /hit/ dolgait kell tennünk. A szív-lélek /hit/ dolgainak lényege nem a nagy hőstettekben van, hanem az észrevétlen apróságokban, melyet kizárólag istennek teszünk. "Meghalnunk egyedül kell", — mondta Paszkál. És az igazi élet is csak az, amikor egyedül élsz isten előtt, nem az emberek előtt.
@
Ne gondoljátok, hogy a lelki világ megtalálható hit /szív-lélek/ nélkül.
Január 14.
Magadban csak azt szeretheted, aki egy mindennel. Szeretni azt, ami egy mindennel, annyit tesz, mint istent szeretni.
1
Tanító! Melyik a legnagyobb parancsolat a törvényben? Jézus mondta: szeresd meg a te Úristened teljes szíveddel, teljes lelkeddel, teljes értelmeddel; hisz ez az első és legnagyobb parancsolat; a második ehhez hasonló: szeresd meg környezeted, mint önmagadat; ez a két parancsolat szentesíti az összes törvényt és prófétát.    Mát. 22 36-40
2
Az összes ember nem azért él, amit ők maguk kigondolnak, hanem azért, mert szeretet van az emberekben. Mintha isten nem akarta volna, hogy az emberek egyedül éljenek, és nem tárta fel a titkot, hogy mindegyiknek magának mire van szüksége, hanem azt akarta volna, hogy éljenek együtt, és csak később árulta el nekik azt, amire mindnyájuknak külön-külön és együtt is szükségük van. Az embereknek úgy tűnik, hogy magukról gondoskodva élnek, pedig csak a szeretet által élnek. Mert ha nem lenne az emberekben szeretet, nem nőne fel egyetlen egy gyermek sem, nem maradna életben egyetlen egy ember sem.
3
Az emberek a szeretet miatt élnek; az önimádat — a halál kezdete, isten és az emberek szeretete — az élet kezdete.
4
Isten szeretet, és a szeretetben tartózkodó istenhez érkezett, és isten őhozzá. Istent senki nem látta. Ha mi szeretjük egymást, akkor isten közénk jön, és az ő szeretete teljes lesz bennünk. Aki azt mondja: én szeretem istent, és a testvérét gyűlöli hazug; ha nem szereti a testvérét, akit lát, hogyan szeretheti istent, akit nem lát? Testvéreim, szeressük egymást, mert a szerető istentől született és ismeri istent, mert isten a szeretet. A szeretetben élő, istennel él, és az isten vele.      Ján. köz 1. 4.
5
Ha az ember nem képes megbocsátani társának, nem szereti azt. Az igazi szeretet határtalan, és nincs az a mennyisége a sértésnek, melyet ne bocsátana meg, ha ő az igazi szeretet.
6
Szeretni azt, aki nekünk kedves, nem jelenti, hogy szeretünk. Az igazi szeretet csak az, ha az emberben ugyanazt az istent szereted, amelyik benned van. Ezen szeretettel szeresd, ne csak a rokonaidat, ne csak azokat, akik szeretnek téged, hanem szeresd a kellemetlen, rosszindulatú embereket is, akik ki nem állhatnak téged. Hogy az ilyen embereket szerethessük, emlékeznünk kell arra, hogy akivel dolgod van, pont úgy szereti magát, mint te és benne is ugyanaz az isten van, mint benned. Ha emlékszel erre, akkor megérted, hogyan kell viszonyulnod hozzá. És ha megérted, megszereted őt, és ha így megszeretted, ez a szeretet nagyobb örömöt okoz, mint a szeretet a téged szeretőkhöz.
@
A szeretet nem a legfontosabb oka a mi életünknek. A szeretet következmény, és nem ok. A szeretet oka, hogy felismerhessem az istenit magamban, a szellemiség kezdetét. Ez a felismerés szeretetet követel, és szeretetet teremt.
......................................................................................................
Kiemelések:
Jézus tanítása, aki elkezd lelki életet élni, emberek közössége, pusztító előítélet, „Szeressetek mindenkit, mint ahogy én is szeretlek titeket.  Erről ismerjenek fel benneteket, tanítványaimat, hogy szeretettel viseltettek mindenki iránt.”, minden élő szeretete, az igazi megismerés, Látható, hogyan teszi tönkre értelmünket az állandó olvasás és tanulmányozás, idegen nézőpont, idegen hozzáállás, saját gondolat, kézről-kézre járó pénz, a belső megvilágosodás, ötlet, többet gondolkodj, a nevelés alapja, gyermeknevelés, rongált, jobb felépítésű világ, a jövő számára alkalmas, isteni természet felismerése, Az igazi nevelés célja, A vallási tanítás, Alázat, tökéletesedés, alázkodj, Aki közöttetek nagy akar lenni, nyugodtan viseli a sértést, közelegy a rosszallókhoz, ne keressétek a dicsőséget, és a dicséretet, a bölcs szigorú magához, ne kövess el ostobaságot, mások viszonyát istenhez, elidegeníthetetlen dolguknak ismernek?, rabszolgaság ,  lemond a saját szellemi függetlenségéről, emberektől várja azt, hamis próféták, szájhagyományok, Minden ember maga köteles meghatároznia a saját viszonyát a világhoz és istenhez, bizalom, szívvel-lélekkel /hit/, Egy szükséges, hogy magunkat istennek megadjuk, Kétféle nyugalom van, a vég örömteli lesz!, „Atyám! Rád bízom lelkemet", "Meghalnunk egyedül kell", hit /szív-lélek/, szeresd meg környezeted, mint önmagadat, a szeretet által élnek, Isten szeretet, és a szeretetben tartózkodó istenhez érkezett, és isten őhozzá,  megbocsátani társának, "ha megérted, megszereted őt", A szeretet következmény, 

T_tanmesék_01_A tolvaj fia

A tolvaj fia (Leskov nyomán Tolsztoj L. N. tollából)

Egy városban az esküdtszék összegyűlt. Az esküdtek között földműves, nemes és kereskedő is volt. Fehér A. Istvánt, az elismert kereskedőt megválasztották vezetőnek. Minden kereskedő tisztelte példás életéért: pontosan elszámolt, senkit nem csapott be, számtalanszor segített az embereknek. Már öreg volt több mint 70 éves. Összegyűlt az esküdtszék, esküt tettek, elfoglalták a helyüket, és bevezették a vádlottat, egy lótolvajt, aki egy paraszt lovát kötötte el. Épp csak elkezdték az ülést és Fehér A. István felállt és ezt mondta a bíróságnak:
"Bocsássa meg nekem, a tisztelt esküdtszék, de én nem ítélkezhetek. "
Elcsodálkoztak a bírák: "Hogyan? Mit mond? Miért?" „Csak úgy, nem tudok. Engedjenek el engem!” És hirtelen megremegett Fehér A. István hangja, és elsírta magát. Sírt, és a sírástól még beszélni sem tudott. Aztán összeszedte magát és a bíróságnak ezt mondta: „Én nem ítélkezhetem bíró urak, mert lehet, hogy az apám és én is, ennél a tolvajnál sokkal rosszabb, hogy ítélkezhetne egy ilyen, mint én. Képtelen vagyok, kérem, engedjenek el!”
Elengedte a bíróság Fehér A. Istvánt és majd estefelé hívatták és kérdezgették: „Miért mondott le ön a bíráskodásról?” „Azért mert..” - mondta Fehér A. István és elbeszélte a bíróságnak a következő történetet.
            "Önök úgy tudják, hogy én kereskedő fia vagyok, és ebben a városban születtem. Ez nem igaz. Én, egy paraszt fia, az apám földműves, és a legnagyobb gonosztevő volt a körzetben, tömlöcben halt meg. Jó ember volt, de ha ivott, még részegen a saját anyámat is verte, kötekedett, és bármilyen esztelenségre képes volt, majd később saját magát korholta. Egyszer, egyúttal engem is magával vitt a rablásba. És ezzel az egy alkalommal az én szerencsém megvalósult.
            Ez pedig így történt: A kocsmában, a rablók társaságában apámék arról kezdtek beszélgetni, hol kellene nekik legközelebb lecsapniuk. Ekkor apám ezt mondta nekik: "Nos, bátrak. Ti tudjátok, mondja, hogy a Fehér kereskedő raktára, az utcáig ér. Úgyhogy a raktárban nagy holmik nincsenek. Csak bejutni oda nem egyszerű, de nem ám. De én már ki okoskodtam, hogyan. Van ezen a raktáron egy kis ablakocska, csakhogy magasan és szűk, felnőtt oda nem jut be. Ezért mit agyaltam ki? Van nekem egy fiacskám, magunkkal visszük, rákötjük egy fára, odavisszük az ablakhoz, ő bemászik, leengedjük kötélen, egy másikat a kezébe adunk, és erre a kötélre ő nekünk a raktárba lévő holmit ráköti, mi kihúzzuk. Amikor már magunkhoz vettünk annyit, amennyire szükségünk van, vissza kihúzzuk őt.”
Megtetszett a gazembereknek és mondták: "Nos, rajta, hozd elő a kölyköt!" Azzal hazajött az apám, kiált nekem. Anyám mondja: "Minek neked az a gyerek?" - "Ezek szerint kell, ha kell, hívom." Anyám mondja: "Az utcán van." - "Hívd elő!" Anyám tudta, ha ittas beszélni nem lehet vele, mert elkalapálja. Utánam eredt és kiabál nekem. Majd apám mondja nekem: "Bugris! Te ügyesen mászol?" - Ahová akarok, felmászok. - "No, mondja, akkor gyere velem." Anyám kezdte lebeszélni, ő csak legyintett rá, és már el is hallgatott. Apám megfogott, felöltöztetett, és magával vitt. Magával vitt, vitt a kocsmába, édes teát és édességet adtak, ott üldögéltünk estig. Ahogy besötétedett, mindnyájan elindultunk - összesen hárman voltak, és még engem is magukkal vittek.
Elmentünk ahhoz a Fehér kereskedő házához. Ahogy odaértünk az egyik kötelet rám kötöttek, a másikat a kezembe adták és felemeltek. "Nem félsz?" - kérdezték. - Mitől félnék, nem félek én semmitől! - "Mássz be az ablakon és nézd, hogy a legjobbakat hozd: szőrmét többet, aztán jól kösd ahhoz a kötélhez, ami a kezeden van. De jól csináld, ne a kötél végére, hanem a közepére, hogy amint mi kihúzzuk, a vége a kezedben maradjon. Érted?" - mondják. - Hogyan, lehet ezt nem érteni, értem.
Felemeltek az ablakocskához, bemásztam, és leengedtek a kötélen. Ahogy földet értem, körbetapogattam a kezecskémmel. Látni semmit sem látok - sötét van, csak tapogatok. Ahogy valami szőrméset érzek, rögtön a kötélre, nem a végére, a közepére kötöm, és ők húzzák. Megint visszahúzom a kötelet, ismét rákötök. Ahogy három valamit kihúztak, Kihúzták az összes kötelet, vagyis - fel kellett engem ismét húzni. Kezemmel kapaszkodok a kötélbe, ők meg húznak. Éppen a feléig húztak: reccs! Elszakadt a kötél és lezuhantam. Még jó, hogy párnára estem, így nem ütöttem meg magam. Éppen ebben az időben, ahogy később megtudtam, észrevette őket az őr, és elkezdett lármázni, és ők a lopott holmival elfutottak. Ők elmenekültek, elszaladtak, én pedig ott maradtam. Fekszem egyedül a sötétben, és elfogott a félelem, sírok és kiabálok: Mama, mama! Mama, mama! Ahogy belefáradtam a félelembe, könnyeimbe, meg, hogy egész éjjel nem aludtam, észre sem vettem, hogy aludtam el a párnákon. Hirtelen felriadok, szemben velem, lámpával épp ez, a Fehér kereskedő rendőrökkel. A rendőr elkezdett kérdezni, kivel voltam. Azt feleltem - apámmal -"Ki a te apád?" Ismét elkezdtem sírni. Erre az öreg Fehér úr azt mondja a rendőröknek: „Isten vele. Gyerek még, ártatlan. Nem vallhat az apja ellen, ami elveszett, hát az úgyis elveszett." Jó ember volt, az Isten nyugossza. Hát még az ő anyókája, még együtt érzőbb. Megfogott, és magával vitt a tisztaszobába, édességet adott, és a sírást abbahagytam: a gyermek mindennek örül. Reggel azt kérdezi tőlem a gazdasszony: "Mennél haza?" Nem tudtam mit, hogyan mondjak. Mondom: igen, szeretnék. "És velem itt maradnál-e?" kérdezi. Felelem: igen... "Akkor maradj!"
Így ott is maradtam. Maradtam, maradtam, így éltem náluk. És kiállítottak nekem egy papírt, mint lelencnek, és örökbe fogadtak. Először gyerekként küldönc, majd ahogy nőttem, inast csináltak belőlem. Intézkedtem a boltban. Úgy lehetett, hogy nem rosszul szolgáltam. Meg aztán jó emberek voltak, úgy megszerettek engem, hogy még a lányukat is feleségül adták hozzám. És végül is fiukká tettek. Ahogy elhunyt az öreg - mindene rám maradt.
Nos, ez vagyok én. Magam is tolvaj és rablónak fia, hogy ítélhetném el az embert. Különben is, ez nem keresztény dolog, bíróuraim. Nekünk minden embernek meg kell bocsájtanunk, és mindenkit szeretnünk kell, tegyük fel ő, bűnöző, megtévedt, akkor őt nem elítélni, hanem megsajnálni kell. Emlékezzünk, Krisztus hogy mondta. Ezt mondta Fehér A. István.
A bírák abbahagyták a kérdezősködést, és azon kezdtek el gondolkodni, hogy lehet-e Krisztus törvénye szerint elmarasztalni egy embert?
Leskov nyomán ismertette L.N. Tolsztoj

2012. február 21., kedd

Aminél még eddig nem találtam teljesebb, konkrétabb, következetesebb írást 1 hét


Sok író gondolata az igazságról, életről és a magaviseletről Tolsztoj által összeválogatott, összegyűjtött, és minden napra elrendezett olvasmányok köre. 1904 - 1908 
ТОМ ПЕРВЫЙ Első kötet 
Подготовка текста Н. К. Гудзия, Н.Н. Гусева, Б. М. Эйхенбаума  Az orosz nyelvű szöveget előkészítette: Gudzijá N. K., Guszeva N. N., Ejhenbauma B. M. 
Круг Чтения 1904 - 1908 Январь - август Olvasmányok köre 1904-1908.
Fordította: Bedzsula Bálint László 2012. Madocsa

.

Január
Január 01. /Szellem, táplálék, könyv/
Jobb, nem sok igazán jót és szükségeset tudni, mint nagyon sok közvetett és feleslegeset.
1
Micsoda hatalmas gazdagság lehet egy kis válogatott könyvtárban, melyben azoknak a bölcs, és érdemes szerzőknek a közössége található megfelelő sorrendben, akiket a világ civilizált országaiban évezredek alatt válogattak az ő egyéni tanulmányaiknak és bölcsességüknek köszönhetően. Zárkózottságuk és elérhetetlenségük miatt, lehet, hogy türelmetlenek lettek volna, hogyha mi megzavarjuk őket elmélyülésükben és a foglalatosságukban, vagy az általános körülményeik tették volna lehetetlenné a beszélgetést.  De a gondolatot, melyet nem tártak fel még a legjobb barátjuk előtt sem, érthető formában van itt lejegyezve számunkra, más századok idegen embereinek. Igen, mi elkötelezettjei vagyunk a legjobb könyveknek, melyek életünkben a legfőbb lelki jótéteményt nyújtják. Emerson
2
Mi „kérődzőfajták” vagyunk, ezért nem elég, az ha a könyvek tartalmával megtömjük agyunkat. Addig, amíg nem rágtuk át rajta magunkat többször és emésztettük meg az egészet, hasznunkra nem válik.  Locke.

3
Óvakodj attól, hogy a sok író, és a mindenféle könyv olvasása ne okozzon lelki nyugtalanságot, és bizonytalanságot a fejedben. Értelmünket kizárólag csak a kétségtelenül arra érdemes írókkal tápláljuk, ha valami hasznosat akarunk. Túlságosan sok könyv eltereli a gondolatot. Ezért, ha valaha is vágyad-ébred ideiglenesen másfajta műhöz, ne felejts el ismét visszatérni az előbbihez. Seneca.
4
Olvassátok először az összes jó könyvet, különben egyáltalán nem sikerül elolvasni őket. Thoreau
5
Olvasni csak akkor kell, amikor a saját gondolataink forrása elapad, ami gyakran megesik még a legokosabbal is. Ellenben, ha a könyv kedvéért elűzzük a saját még meg nem erősödött gondolatunkat, ez bűn saját szellemünk ellen. Schopenhauer.
6
Az irodalomban is úgy van, mint az életben. Akárhova megy az ember, beleütközik az emberiség javíthatatlan csőcselékébe - nem véletlen a nevük légió - mely mindenütt nyüzsög, és mindent beszennyez, mint nyáron a legyek. Ugyanígy van a rossz könyvek elszaporodásával, mely hihetetlen mennyiségben termeli az irodalmi gazt, amely megfolytja a kifogástalan magot. Az ilyen könyvek elrabolják a nagyközönség idejét, pénzét és figyelmét, mely valójában a válogatott alkotások részére adatott. A rossz könyvek nemcsak haszontalanok, hanem ártalmasak. Hiszen a jelenlegi írásos művek 9/10 csak azért nyomtatódik, hogy kicsalják a hiszékeny nagyszámú közönség zsebéből néhány felesleges tallért; ennek érdekében a szerzők, kiadók, és szerkesztők szándékosan megvastagítják a könyvecskéket. Még kártékonyabb, szemtelenebb és lelkiismeretlenebb csalást követnek el a soronkénti firkászok; garasokat behajtva soronkénti tákolmányukért. Ezek a "napszámosok" megrontják az olvasók ízlését és megsemmisítik a természetes megvilágosodást.
Ennek a megrontásnak az ellensúlyozására le kell szoknunk az olvasásról, vagyis másképpen kifejezve, nem kell egyáltalán azokat a könyveket olvasni, melyek az általános érdeklődés középpontjában vannak, vagy nagy port kavarnak. Egyszerűen szólva köpni kell az ilyen kiadásokra, amelyeknek kiadásuk első év lesz egyben az utolsó is.
Nem hallgathatjuk el, hogy aki a tudatlanok számára ír, az mindig nagy olvasótáborra lel, ezzel szemben az embereknek ki kellene használniuk ezt a rövid, szűken mért létezést minden idők, és minden nemzet első osztályú mestereinek, és az alkotók gazdag, ajándékainak megismerésére, melyek bástyaként emelkednek a rossz írók tömege felé. Csak az írók eme osztálya képes művelni, és oktatni. Értéktelen könyvből sohasem olvashatsz elég keveset, míg az értékesekből nincs módod túl sokat olvasni. A rossz könyvek — erkölcsi mérgek, tompítják az értelmet. Annak következtében, hogy a tömeg nem ragaszkodik a minden idők legjobb könyveinek olvasásához, hanem csak az új és modern irodalomhoz, a mátíró firkászok szűk körében forognak, akik ugyanazon ismétlődő gondolatok mentén, mindnyájan ugyan azt bizonygatják, így századunk nem mászik ki saját szennyéből. Schopenhauer.
@
A különbség a mérgező anyag és a szellemi méreg között az, hogy a legtöbb mérgező anyag undorító ízű, míg a szellemi mérgek, újságok és buta könyvek formájában gyakran csábítók.
Január 02.
Egy a legdurvább hiedelmek közül, melyet az úgynevezett modern tudósok többségének előfeltevése ez az, hogy az ember hit nélkül élhet.
1
Az emberek évszázadokon át mindig arra vágytak, hogy tudják, vagy legalább elképzelésük legyen földi létezésük kezdő- és végcéljáról. Azért jelent meg a vallás, hogy kielégítse eme szükségletüket, és megvilágítsa azt a kapcsolatot, ami összeköt minden embert, mint testvéreket, akiknek egy a közös eredetük, élet feladatuk és végcéljuk. Joseph Mazzini.
2
Az igazi vallás az a viszony, amelyet az ember a körülötte levő végtelen élettel kialakít, ezáltal életét ezzel a végtelenséggel összeköti, és cselekedeteit vezeti.
3
Minden vallás lényege a következő kérdésekre adott válaszban van; miért élek, és milyen a viszonyom az engem körülvevő végtelen világgal. Nincs olyan vallás, a legmagasztosabbtól a legdurvábbig, amely alapjaiban ne határozná meg annak a megállapítását, hogy milyen az ember viszonya az őt környező világgal.
4
A vallás a legnagyobb és leghatalmasabb meghatározó az ember nevelésében, hatalmas erő a köznevelésben. Éppen ezért válik az emberiség előrehaladásának legnagyobb akadályává a hit külső megjelenése, és az önző politikai tevékenység. A papság és az állam tevékenysége ellentétes a vallással. A vallás lényege, örök és Isteni, egyformán betölti mindenütt az emberek szívét, ahol csak érez, dobog. Az összes kutatásaink is ezt mutatják nekünk; minden nagy vallásnak Egy a közös alapja, Egyazon tanok az emberiség fejlődése óta napjainkig.
Minden vallás lényege egy örök igazságból ered.
Csak hordják a párszik saját Tao jelképeiket, a zsidók saját jeleiket, a keresztények saját keresztjeiket, a muzulmánok saját félholdjukat, de egyre mindnyájan emlékezzenek, hogy ezek csak külső jelek, de minden vallás lényege - környezetünk szeretete - melyet egyformán megkövetel Manu, Zarathusztra, Buddha, Mózes, Szókratész, Hiller, Jézus, Pál, Mohammed ... Maurice Flyugel.
5
Bármely vallás lényege nem abban áll, amit ismert tanulmányok összegyűjtöttek, mint isteni kinyilatkoztatások (ennek neve teológia), hanem a lehetőségeink összessége, amit Isten ránk hagyott. Kant szerint.
@
Hit nélkül az ember élete — alantas élet.
Január 03.
„Én azért élek, hogy annak, aki engem küldött megvalósulhasson a szabadítása, és előmozdíthassam eme lehetőség beteljesülését.” – mondta Krisztus – Mindegyikünknek ez a dolga. Nem tudhatjuk, miből áll ez egész mű, amit Isten rajtunk keresztül végez, de lehetetlen nem tudnunk, hogy miben áll a mi részvételünk.
1
Nem mindenki, a ki ezt mondja nékem: Uramisten! Uramisten! megyen be a mennyek országába; hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. Mát. 7. 21.
2
Ha nincs erőd égni, fényt sugározni, legalább ne áld el mások elől.
3
Az, aki az egészséges józanész törvényeit ismeri, kisebb annál, mint aki szereti őket. De az, aki szereti őket, kisebb annál, aki megvalósítja őket. Kínai bölcsesség.
4
A mi életünk legfőbb kérdése abban áll, hogy vajon azt tesszük-e, azalatt a rövid idő alatt, ameddig élnünk adatott, amit Ő szeretne tőlünk, aki a földi létre küldött bennünket. Azt tesszük-e?
5
Nekem nehéz, én kérem, Istent segítsen nekem. De hiszen az én dolgom Istent szolgálni, és nem neki kell engemet szolgálni. Csak erre kell emlékezni, és a nehézség megkönnyebbül.
6
Nincs szakadék föld és ég között, és istenkáromlás volna, hogy az a hajlék, melyet Isten adott, állandóan a gonosz, a kapzsiság, és az elnyomás hatalma alatt álljon. A Föld nem a vezeklés helye, hanem a mi lakhelyünk, ahol nekünk azért kell dolgoznunk, hogy elérjük az igazságot és az igazságosságot, melyhez való törekvés minden ember lelkében meghúzódik. Giuseppe Mazzini
7
A nekünk rendelt munkát mi kötelesek vagyunk becsületesen és szemrehányás nélkül végrehajtani, attól függetlenül, hogy abban reménykedünk, hogy angyalokká válunk, vagy azt gondoljuk, hogy valamikor csigák voltunk. John Ruskin.
@
Képzeld el, hogy az élet célja - a te boldogságod - és akkor az élet kegyetlen badarság. Ismerd fel azt, amit neked az emberi bölcsesség is, értelmed is, szíved is mond: az élet Annak a szolgálása, aki téged a világba küldött, és akkor az élet folytonos örömé válik..
Január 04.
Csak, ha nem akarjuk, nem tudjuk érezni a kapcsolatot a föld összes emberével: összeköt bennünket az ipar a kereskedelem, a művészet, a tudomány, és ami a fő a közös helyzetünk, és viszonyunk a világhoz. 
1
A jóakaratú emberek akkor is segítenek egymásnak, amikor nem is sejtik, a rosszindulatúak ellenben szándékosan akadályozzák egymást.          Kínai közmondás.
2
Mindenkinek megvan a saját nyomasztó terhe, hibái: senki sem lehet meg mások segítsége nélkül: ezért is kell segítenünk egymást vigasztalással, tanáccsal és kölcsönös figyelmeztetéssel.        "Kegyes" gondolatok.
3
A világunk olyan, hogy ezer ember, ha együtt dolgozik, sokszorta többet tud elvégezni, mint ugyanez az ezer ember külön-külön. Ez azonban mégsem bizonyítja szükségességét annak, hogy 999 ember rabszolgája legyen egynek.            Henry George.
4
A tapasztalt ember – tanítómestere a tudatlannak; a tudatlan ember – amin a tapasztalt dolgozik. Az, aki a tanítóját nem tiszteli, és nem szereti azt, amin dolgozik – tévedésben van, bármily eszes ember volna. Lao Ce.
5
Ádám minden leszármazottja – egyazon test része. Amikor szenved az egyik tag, az összes szenved. Ha te közömbös vagy mások szenvedéséhez, nem érdemled meg az EMBER nevet. Szádi.
6
A különálló emberek élete az egész emberiség életével teljesen össze kell forrnia, mivel minden teremtmény bekerülése hozzájárulással és egyetértéssel történik. Ahogy a külső természetben, úgy a szellemi világban is az élet jelenségei az egymás közötti szoros kapcsolatból áll.           Marcus Aurelius.
@
Az emberiség eddigi története, ahogyan ismerjük, nem más, mint az emberiség egyre nagyobb és nagyobb összefogásra való törekvése. Ez az egység különböző eszközökkel valósul meg, és nem csak azokat szolgálja, akik ezért dolgoznak, hanem még azokat is, akik ellene vannak.
Január 05.
Egy emberekkel megtelt épületben, ha valaki elkiáltja magát: tűz van! — és a tömeg meglódul, halálra zúz tíz, száz embert. Ilyen nyilvánvaló kárt okoz a szó. A kár nem kisebb, amikor mi nem látjuk azokat az embereket, akik a szavunktól szenvednek.
1
A seb, melyet lőfegyver okozott - begyógyulhat, de az a seb, melyet nyelv ejtett - sohasem gyógyul be. Perzsa mondás.
2
Aki nem követ el bűnt szóval, az az ember tökéletes, hatalmas erejű és még a testét is megfékezi. A lovak szájába zablát teszünk, hogy engedelmeskedjenek nekünk, így irányítjuk egész testüket; a hajóknál, bármily nagyok és bármekkora viharban sodródnak, kis kormánylapáttal irányíthatók, a kormányos akarata szerint; ugyanígy a nyelv is, nem nagy, mégis sokat tesz. Nézd az apró tüzet, milyen sok anyagot felgyújt; és a nyelv -- tűz, kiszínezi a valótlanságot. Jakab levele 3. 2-6
3
Amikor meghallod, hogy az emberek mások romlottságáról beszélnek, ne vegyél részt kedvtelésükben! Ha az emberek tudatlanságáról hallasz, ne hallgasd végig és igyekezz elfelejteni, amit hallottál! De, ha az emberek jótetteiről hallasz, jegyezd meg és add tovább! Ha így teszel, hamar hozzászoksz ehhez, és amikor rosszindulatú emberekről hallasz, ez számodra olyan fájó lesz, mintha téged szidnának, és ha kiszalad a szádon rossz szó ismerősödről, ez neked is olyan fájdalmat okoz, mintha magadat ütnéd meg. Keleti bölcsesség.
4
Figyelj a vitákra, de vitába ne keveredj. Isten őrizzen az indulatosságtól és kapkodástól még az apró kifejezésekben is. Gogol
5
Megfogadtam: Életem során figyelmes leszek, hogy ne kövessek el hibát a nyelvemmel, megfékezem számat addig, míg bűnös lesz előttem.          Zsoltár 39:2
@
Féljél, az emberek összefogásának megrontójává lenni, szavakkal kellemetlen érzéseket előhívni belőlük egymás ellen.
Január 06.
A jótetthez, erőfeszítés szükséges, de még nagyobb erőfeszítés szükséges, ha tartózkodni akarunk a rossztól.
1
A sérthetetlenség eléréséhez a legfontosabb, a mértékletesség. Az önmegtartóztatásnak korai szokásnak kell lennie. Ha korai szokás, akkor a jótettekben megerősödik. Annak, aki megerősödött a jótettekben, semmi sincs, amin ne tudna felülkerekedni. Lao Ce.
2
Mindaz, amikért az emberek lelkesednek, minden, aminek a megszerzéséért ők izgulnak és fáradoznak, mindezek a legkisebb örömöt se adják nekik. Mindaddig, amíg ezen fáradoznak, azt gondolják, hogy az ő boldogságuk abban van, amiért megszenvednek. De csak érjék el a vágyukat, rögtön elkezdenek újra vágyakozni, bánkódnak és irigykednek amiatt, amijük,  még nincs. Nem mihaszna vágyaink kielégítésével érhető el a nyugalom, ellenkezőleg, az ilyen vágyaktól való megszabadulással. Ha meg akarsz győződni ennek igazáról, fektess fele annyi munkát ez üres vágyaktól való megszabadulásra, mint amennyit eddig a megvalósulásukra fordítottál, és te magad is hamarosan meglátod, ha így teszel, sokkal több nyugalmat és boldogságot kapsz.       Epictetus
3
Dicsőség annak az embernek, aki nem esik kísértésbe. Mert Isten mindenkit megpróbál: az egyik embert gazdagsággal, a másikat szegénységgel.  A gazdagnál nézi, hogy kinyitja-e a tenyerét a szűkölködő előtt, a szegénynél pedig azt nézi, hogy a szenvedését vajon zúgolódás nélkül, alázattal viseli-e el.         Talmud.
4
Csak azt hívom igazi kocsisnak, aki kézben tartja saját haragját, mely hasonló a száguldó kocsihoz; míg mások, az erőtlenek csak a gyeplőbe kapaszkodnak.     [Dhammapada.] Buddhista bölcsesség.

5
Abban az esetben, ha a kellemetlen dolgok megterhelnek, érzed a haragod vagy a felháborodásod megjelenését, menekülj ettől, és ne veszítsd el az önuralmadat. Mennél több gyakorlatot szerzünk ebben, hogy akaraterőnk segítségével visszanyerjük lelki nyugalmunkat, annál inkább megerősödik a képességünk lelki nyugalmunk megőrzésére.   Marcus Aurelius.
@
Akárhányszor elbuksz is, nem győzvén le indulataidat, ne csüggedj! Mert minden erőfeszítésed e harcban gyengíti szenvedélyed és megkönnyíti győzedelmed felette.
Január 07.
A jó szándék az emberek felé kötelesség. Ha nem vagy jóindulatú, nem teljesíted legfőbb kötelességed.
1
Minden embert tisztelni kell, akármilyen sajnálatraméltó, vagy nevetséges. Emlékeznünk kell, hogy minden emberben ugyanaz a lélek van, mint bennünk. Még akkor is, ha a másik testileg, lelkileg visszataszító így kell gondolkoznunk: "Igen, ilyen szörnyűségnek is kell lennie, és el kell viselni őket."  Ha kimutatjuk nekik ellenszenvünket, először is, igazságtalanok vagyunk, másodszor, kihívjuk őket, olyan harcra, mely nem a koncért, hanem az ő létükért folyik. Akármilyen is, képtelen megváltoztatni magát, mit tehet, küzd ellenünk, mint a halálos ellenségével. Hiszen valójában mi akkor akarunk jók lenni hozzájuk, ha ők már megváltoztak, és nem olyanok, amilyenek. De ez számukra lehetetlen. Éppen ezért, jó szándékúnak kell lennünk minden emberrel, bármilyen is legyen, és ne várjuk tőle azt, amire képtelen, hogy más ember legyen.        Schopenhauer.
2
Ne legyetek keményszívűek ahhoz, aki kísértésbe esett, igyekezzetek úgy megnyugtatni őt, mint ahogy ti magatok szeretnétek megvigasztalódni.
3
Ne halazd holnapig, amit ma megtehetsz.
Ne csináltasd mással, amit te magad megtehetsz.
A büszkeség többe kerül, mint amit ételre, italra, hajlékra és ruhára szükséges.
Mennyit szenvedünk a miatt, ami nem történt meg, csak megtörténhetett volna.
Ha megharagszol, mielőtt bármit tennél, mondasz számolj el tízig. Ha az érzés nem múlt, számolj százig, ha még mindig nem múlt — számolj ezerig. Jefferson által.
4
Senkit se nézzetek le, nyomjátok el a saját szívetekben a helytelen gondolatmenetet, a sértő bizalmatlanságot embertársaddal szemben, helyette a legjobb értelemben magyarázzátok magatoknak mások cselekedeteit és szavait!
5
A szentnek sincs megingathatatlan szíve. Ő hozzáigazítja a saját szívét az összes ember szívéhez. Az erényes emberhez úgy viszonyul, mint erényeshez, és a többihez, mint olyan emberhez, akik képes az erényre.
6
Ahogy az ember értelmesebb és kedvesebb, úgy egyre több jóságot vesz észre az emberekben.
@
A jólelkűség megszépíti az életet, feloldja az ellentmondásokat, világossá teszi a zavarost, a nehezet — könnyűvé, a szomorúságot — örömtelivé változtatja.
.....................................................................................................................